Máris nekiálltunk a kötelező foglalatosságnak, azaz a grillezésnek. A menü: jávorszarvashús krumplisalátával. Ez az étel itt is különlegességnek számít. Nehéz az üzletekben megfelelő húshoz jutni, aki teheti, inkább magánúton szerzi be. Hiszen a jávorszarvas vadászatnak régi hagyománya van errefelé, ami pont az őszi időszakra esik. A vadhús ízletes, leginkább a disznóra emlékeztet, de mégsem ugyanaz.
Sütögetés közben tűz üt ki a túlparton, Essvikben. Nem az ottani grillezők a hibásak, valamelyik régi gyárépület kapott lángra, vélhetően szándékosan. Nosza, hívtuk a tűzoltókat, de már tudtak az esetről. Pár perc múlva megjelentek a szirénázó autók. A tűzoltók egész este dolgoztak, mire mindent eloltottak.
Szombat reggel úgy sütött a nap, hogy egy szál pólóban reggeliztünk a parton. Aztán folytattuk utunkat dél felé, Hälsingland irányába. A táj mesebeli: erdők, tavak, kis szigetek, régi templomok és fából készült haranglábak váltogatták egymást. Nemsokára megálltunk az erdőben, hogy rókagombát szedjünk.
Ez a tevékenység különösen népszerű errefelé. A rókagombát könnyű megkülönböztetni a többi gombától és sokfelé megtalálható. Ilyenkor, ősszel a legtöbb svéd összeköti a kirándulást egy kis gombászással. A rókagomba sokféleképpen felhasználható, se szeri, se száma a recepteknek, de saját ötlet szerint is tálalható húsételekhez, tésztákhoz vagy akár melegszendvicsbe.
Az erdőjárás után Delsbo mellett, egy tó partján telepedtünk le. Aznap este rókagombával dúsított sajtszósz dukált a vacsorához.
Elhatároztuk, hogy másnap visszamegyünk az erdőbe, mert más finomságot is láttunk gombászás közben. Az áfonyabokrok szőnyegként hevertek a fák alatt, gyümölcsöktől roskadozva.
Svédországban a másik népsport a bogyószedés, mivel az ún. allemansrätt szerint mindenkinek jogában áll gombát, bogyót stb. szedni a másik ember földjén, mennyiségi korlátozás nélkül. Ehhez nyújt segítséget az úgynevezett bogyószedő, mellyel gyorsabban és többet lehet egyszerre szüretelni. Alulról a fésű fogai közé akasztjuk a gyümölcsöket, majd felhúzzuk, így a termés egy mozdulattal leszakítható és begyűjthető.
Áfonyaszedés közben elkerülhetetlenül lila lesz az ember ujja, minőségellenőrzés esetén a szája is. Ezt magam is megtapasztaltam. Hamarosan úgy néztem ki, mint egy hupikék törp. Mosakodni citrommal érdemes, hamarabb leviszi a festéket, mint a szappan és a víz.
Ebédre grillezett rénszarvasfasírtot ettünk, melyhez vörösáfonya szósz is járt, melyhez helyben szedtük a lingont.
Tele kosarakkal és kellemes élményekkel érkeztünk haza. Majd elkezdett esni az eső és fújni a szél. Beszökött az ősz.
Kanske utnyttjade vi den sista varma, soliga helgen för att åka ut med husbilen. Tillsammans med våra vänner körde vi iväg med två rullande sommarstugor. Första etappen var väldigt kort, vi stannade för natten i Svartvik som ligger 10 minuters avstånd från staden. Det som är en naturlig landskapsbild för svenskarna, är för mig ett underbart, levande vykort. Vi stannade vid den gamla kajen. Framför oss var havet, på andra sidan låg Essvik. Faktum är att vi parkerade i ett industrimuseum.
Omedelbart började vi den viktigaste av svenska sysselsättningar, alltså grillningen. Menyn: älgkött med potatissallad. Älgkött räknas som specialitet här också. Det är inte lätt att hitta sådant kött i affärerna, så man försöker att köpa det privat. Älgjakten är en gammal tradition här, som går av stapeln på hösten. Viltköttet är gott, det är lite som svin, men inte det samma.
Medan vi grillade, började det brinna på andra sidan på Essvik. Nej, inte folk som grillade utan en brand som var anlagd. Det var en gammal industribyggnad brann. Vi ringde brandkåren på en gång vi såg branden, men de visste redan om det. Några minuter senare dyk upp brandbilarna med blåljus. Brandmännen jobbade hela kvällen till de släckt branden.
Lördag morgon solen sken så varmt, att vi åt frukost i T-tröja på kajen. Sen fortsatte vi åka söderut, mot Hälsingland. Landskapet är sagolikt: skogar, sjöar, små öar, gamla kyrkor med träklockstaplar i rad efter varandra. Lite senare stannade vi i skogen för att plocka kantareller. Den här sysselsättningen är ytterst populär här. Det är enkelt att känna igen kantareller och man kan hitta dem på flera ställen. Vid hösttiden kombinerar många svenskar vandringen i skogen med att plocka svamp. Man kan använda kantareller på olika sätt. Det finns flera recept, eller man kan använda den till kött, pasta eller varm macka, allt efter egna idéer.
Efter promenaden i skogen stannade vi vid en sjö utanför Delsbo. Den kvällen åt vi pasta med fläskfilé kantareller och ädelostsås till middag.
Vi bestämde oss att vi skulle åka tillbaka till skogen nästa dag för vi hade sett andra fina saker medan vi plockade svamp. Blåbärsriset låg som en matta under träden fulla med bär. I Sverige är den andra folksporten att plocka bär, för enligt allemansrätten får alla plocka svamp eller bär så mycket man vill på andras marker. Med hjälp av bärplockaren kan man plocka flera bär snabbare. Bärplockaren är som en kam och drar upp den nerifrån och upp genom riset, så kan man plocka massa bär med ett enda tag.
Medan man plockar bär, kan man inte undvika att fingrarna blir lila, eventuellt munnen också om man gör lite kvalitetskontroll vilket jag gjorde. Måste erkänna att jag såg ut som en smurf. Knepet att tvätta bort det starka färgmedlet i blåbär är att använda en citron. Detta går mycket fortare än med tvål och vatten.
Till lunch åt vi grillade älgfärsbiffar, en rätt som kräver lingonsylt. Så vi plockade lingon i en mugg och efter några minuter stod en skål med rårörda lingon på bordet.
Vi kom hem med fulla korgar och fina upplevelser. Därefter började det regna och blåsa. Välkommen till hösten!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése