Civil a pályán // En ungerska i spåret

A svédekről már tudjuk, hogy korcsolyacipőben születnek, most kiderült, hogy sítalpon is képesek a világra jönni.

A síelés alatt itt elsősorban sífutást értenek, de a lesiklás is ugyanolyan ismerős terep számukra. A két sportág mind felszerelésben, mind a pályát illetően különbözik egymástól.

Az alpesisíhez képest a sífutásnál használt lécek jóval keskenyebbek, a cipőnek pedig csak az orrát rögzítik, a sarok rész fel-le mozog. A felszerelés nem olcsó, de mivel népsportról van szó, az üzletek gyakran kedvezményes áron kínálják a szetteket és a ruházatot. Vigyázat, a síléceknek nem csak a magassághoz, de a súlyhoz is kell idomulniuk! A hatékony csúszás érdekében ne feledjük a sítalpak vaxolását! Ha járatlanok vagyunk a témában, forduljunk bizalommal egy svédhez. Bármelyikük doktorálhatna ebből a tudományból.

A felszerelésem készen állt már decemberben, csak egy dolog hiányzott: a hó. A síszezon novemberben szokott kezdődni, de ezúttal egészen január közepéig kellett várni az első, kiadós havazásra és a pálya kialakításra.

A sífutópályát elektromos világítás szegélyezi (gondoljunk a rövid nappalokra). Ha van elég hó, akkor egy speciális gép alakítja ki a nyomvonalat, amin a síelők haladnak. Úgy képzeljük el, mint egy párhuzamos csatornát. A megfelelő minőségű nyom biztos terep a klasszikus, ún. diagonál stílusú sízéshez. lyenkor a síelő hasonlóan mozgatja a lábát és a karját, mint gyaloglás közben. Tulajdonképpen nem is fut, hanem csúszik a síléceken. A technika elsajátítása nagyon fontos, mert így kevesebb erőbedobással, hatékonyabban tudunk haladni.

a nyom // spåret

Sokan egy életen át űzik ezt a sportot, legalább annyi nyugdíjas korú sízőt láttam már a pályán, mint ahány fiatalt. Talán ez az egyik titka a svédek hosszú életének.

Létezik még az ún. korcsolyázós (skate) stílus, amellyel gyorsan lehet haladni és nyom sem kell hozzá.

A svéd gyerekek már kiskorukban megtanulják a helyes technikát. Először bot nélkül gyakorolják az egyensúlyozást, majd a teljes felszereléssel folytatják az edzést. Így előzött meg engem egy csapat vidám óvodás, amikor első alkalommal voltam a pályán. De hamar eljutattam az elit versenyzők szintjére és már úgy törtem a síbotot, mint a profik. Csak az volt a furcsa, hogy senki nem nyújtott felém egy újat a pálya széléről.

A sífutás erősíti az állóképességünket és megmozgatja az egész testünket, miközben jó levegőn vagyunk. A tempót és az esetleges pihenőt is magunk határozzuk meg.

Jag vetredan att svenskarna föds med skridskorna på. Nu har jag förstått att de kommer till världen på skidor.

Att åka skidor betyder längdskidåkning här, fast det är lika vanligt att åka slalom. De där två idrottsgrenarna har olika utrustning och banor.

I längdskidåkning använder man smalare skidor än i alpin skidsport och pjäxorna sitter bara fast där fram. Hälarna går alltså att röra upp och ner. Utrustningen är inte billig, men längdåkningen räknas som folksport, men man kan komma över ett ”paket” till ett rimligt pris, på affärerna jämna mellanrum.   Skidorna måste inte bara passa till längden utan också till vikten! För att få bra glid, får man inte glömma att valla skidorna. Om man är osäker hur man gör det, fråga gärna en svensk. Alla kan doktorera i den här vetenskapen.

Min utrustning var klar redan i december, det var bara en sak som saknades: snön. Skidsäsongen brukar börja i november, men den här säsongen var man tvungen att vänta till januari för den första riktiga snön och för att skidspåren skulle bli klara.

Det finns elljus runt spåret (tänk på de korta dagarna). När det finns lagom snö, trycker en speciell maskin spåret till skidåkarna.  Det fina spåret tillhör till den klassiska skidåkningen, som heter diagonalåkning. Det betyder att skidåkaren rör sina armar och ben nästan samma sätt som man går. Så glider man på skidorna. Det är jätteviktigt att lära sig rätt teknik, dels för att åka mer effektivt och för att spara kraft.

Det finns en annan stil som heter skate. Man kan åka snabbt på det här sättet och behövs inget spår.

Svenska barnen lär sig tekniken redan på dagis. Först övar de att balansera utan stavar, sen fortsätter de träningen med stavteknik. Jag blev alltså omkörd av ett helt gäng glada småbarn när jag var på spåret första gången. Men jag blev snart som en elitåkare när jag bröt staven. Skillnaden att det var ingen på sidan som gav mig en ny.

Längdskidåkningen stärker uthålligheten, man rör sig mjukt med hela kroppen medan man andas friskt luft. Man väljer själv tempot och stannar om det behövs. Det finns många som åker längd under hela livet. Jag har sett minst lika många pensionsålder som yngre folk i spåret. Kanske är det en av anledningarna för svenskarnas långa liv.