Nagycsütörtök napján a gyerekek kendőt kötnek a fejükre, kipirosítják az arcukat és így, húsvéti boszorkánynak öltözve jártak házról-házra, hogy egy kis édességért cserébe kellemes ünnepeket kívánjanak.
Ez a szokás egy népi hiedelmből ered, mely szerint a boszorkányok nagycsütörtökön felkerekedtek és seprűnyélen Blåkulla-ba repültek, hogy ott az ördöggel ünnepeljenek egészen húsvét vasárnapig. Svédországban jelentős volt a boszorkányüldözés, ezért ha egy nőre ráfogták, hogy Blåkulla-n járt, akkor az az életébe kerülhetett. Hiába védekezett a megvádolt asszony, hogy ő nem ment sehova, ugyanis a boszorkányok úgy tudtak elrepülni, hogy testben mindvégig otthon maradtak. Gyakran gyerekek tanúskodtak ellenük, mert a babona szerint őket is magukkal vitték a boszorkányok, hogy együtt vegyenek részt az ördögi tivornyán. Érdekesség, hogy Blåkulla nevű település több helyen is létezik a valóságban is, az egyik Sundsvalltól nem messze helyezkedik el.
 |
| Blåkulla |
Nagycsütörtökön csak fél napot dolgozik a svédek többsége, nagypéntek piros betűs ünnep, hogy legyen idő Blåkulla-ba repülni méltóképpen megülni az ünnepet. Továbbá a húsvét hétfő is fizetett szabadnap.
Természetesen a svédek ilyenkor is megterítik a svédasztalt. A húsvéti ételek hasonlítanak a karácsonyiakhoz, de valamivel könnyebbek a fogások. A sonka, a pácolt hering és a tojás nem hiányozhatnak a menüből. A karácsonyi must helyett húsvéti mustot fogyasztanak. Az íze ugyanaz, de a malátás üdítőitalt ilyenkor påskmust (húsvéti must) néven árulják az üzletekben.
 |
| húsvéti must |
A tojásfestésnek itt is van hagyománya, de a svédek számára ugyanolyan fontos, hogy a hosszú tél után a lakást tavaszi díszbe öltöztessék. A legkedveltebb szín a sárga, talán azért, mert a nárcisz (melynek svéd neve påsklilja, azaz húsvéti liliom) ilyenkor virágzik. A bokrokat színes tollpihékkel díszítik fel, ebből lesz a húsvéti nyírfavessző, melynek eredete virágvasárnaphoz köthető.
 |
| påskris // húsvéti nyírfavessző |
A gyerekek húsvéti tojásokat kapnak ajándékba. Ezek különböző méretű, díszes, tojás alakú kartonpapír tokok, amelyekbe édességet, apró játékokat rejtettek a szülők. Csokinyúllal csak elvétve találkoztam az üzletekben, a csokitojás előfordul, de a svéd gyerekek még mindig az apró cukorkáknak örülnek a legjobban.
 |
| Påskägg // svéd húsvéti tojás |
Idén tavaszias volt az időjárás húsvétkor, de tavaly, amikor március elején itt jártam, még jócskán hó borította a földet. Mivel sütött a nap, a szomszédok kint üldögéltek a hóban. Én ilyet előtte még nem láttam! A kulturális sokk elemi erővel hatott rám, az (akkor még leendő) élettársamtól vártam a magyarázatot.
- Hát ezek meg mit csinálnak? – kérdeztem.
- Kávéznak.
- A HÓBAN????
- Igen.
- Miii????
- Ez itt teljesen természetes.
- Kávéznak.
- A HÓBAN????
- Igen.
- Miii????
- Ez itt teljesen természetes.
Mindezidáig a szabadtéri kávézásról más elképzeléseim voltak, dehát észak ebben is különbözik.
 |
| kávézás a hóban // fika i snön |
Az elmaradt rossz idő április 30-án érkezett meg. Ez a nap nevezetes dátum Svédországban (és többfelé Európában), ugyanis ilyenkor tartják a Valpurgis ünnepet. Mint sok más szokás, ez is a pogány időkbe nyúlik vissza. Mikor leszáll az este, a svédek összegyűlnek, hatalmas tüzet gyújtanak és énekelnek. Elégetik a régi dolgaikat és egyúttal a telet is, hogy helyet adjanak a megújhódásnak, a tavasznak. Régebben több napig égett a hatalmas tűz, ugyanis a kanapétól kezdve a rossz autógumiig mindent rádobtak. Manapság a környezettudatos svédek már csak fát égetnek. A hatás így is magával ragadó, de a helyiek legyintenek, ez semmi a régi máglyákhoz képest.
A városban többfelé tartottak Valpurgis ünnepet, a legnagyobb mulatság már délután négykor elkezdődött a Norra Berget-en. A résztvevők élvezhették a tavaszi időjárást, azaz jégesőt és egy kis havat. „Tipikus Valpurgis!” – mondták a svédek.
 |
| Valborg//Valpurgis, Norra Berget |
 |
| Valborg//Valpurgis, Norra Berget |
Nálunk, a lakótelepen is szerveztek ünnepséget, ami csak este hétkor kezdődött. Addigra „elvonult a vihar, felsütött a nap.” Továbbra is hideg volt, a jégeső nyomai látszottak a földön. Jól felöltözve, a szomszédokkal karöltve mentünk ki a tűzhöz. A máglyát a templom melletti téren gyújtották és műsor gyanánt a gyülekezeti kórus énekelt. Bár a szokás pogány eredetű, később a kereszténység Szent Valburga nevét kapcsolta hozzá a naptári időpont miatt.
Amikor már leégett a tűz és olyan hideg lett, hogy képtelenség volt tovább köszönteni a tavaszt a szabadban, akkor az egész szomszédság nálunk folytatta az ünneplést énekléssel, zenével és vidámsággal. Egészségetekre!
 |
| Valpurgis nálunk // Valborg hos oss |
På skärtorsdag klär på sig barnen som påskkärringar (de har schalett på huvudet och målar kinderna röda) och knackar på hos folk för att önska trevlig påsk. De blir belönade med lite godis.
Den här traditionen kommer från en gammal folktro. Enligt denna flög häxorna på kvast till Blåkulla på skärtorsdagen för att festa vilt med djävulen. De återvände på påskdagen. Häxprocesserna var betydelsefulla i Sverige, så om en kvinna blev anklagad för att hon var i Blåkulla, kunde det kosta henne livet. Det spelade ingen roll om hon protesterade och förklarade att hon inte åkt till någonstans, för häxorna kunde flyga till Blåkulla medan deras kropp var hemma. Oftast var det barnen som vittnade mot dem, för enligt folktron tog häxorna med några barn till Blåkulla för att delta i festen tillsammans med fan själv. Det är märkligt att det finns Blåkulla på flera ställen i verkligheten, en av dem är i närheten av Sundsvall.
De flesta jobbar bara halv dag på skärtorsdag. Långfredag är röd högtidsdag för att det ska finnas tid för att flyga till Blåkulla sköta sitt firande. Dessutom är annandag påsk också en betald ledig dag.
Naturligtvis dukar svenskarna sitt smörgåsbord. Påskmaten är ungefär lika julbordet, men rätterna är lite lättare. Skinka, inlagd sill och ägg saknas inte på menyn. Istället för julmust dricker man påskmust. Smaken är det samma, det är bara etiketten som är annorlunda på flaskorna.
Traditionen att måla ägg finns det här också, men det är lika viktigt att dekorera lägenheten i vårfärger efter den långa vintern. Den mest vanliga färgen är gul, kanske för den gula påskliljan blommar vid den här tiden. Man pyntar med fjädrar på buskarna som blir till påskris. Det är en symbolisk koppling till palmsöndagen.
Barnen får påskägg som present. De är pappersägg med färgat påskmotiv i olika storlek. Föräldrarna gömmer godis och små leksaker i dem. Jag har sällan sett chokladkaniner och -ägg på affärerna. Orsaken kan vara att lösgodis är det mest omtyckta.
Det här året var det vårväder vid påsk, men i fjol var det mycket snö på marken. Trots detta var fint väder, solen sken, så grannarna satt ute i snön. Sådant har jag inte sett förut! Jag blev (kultur)krockad och väntade på förklaringen av min blivande sambo:
- Vad gör grannarna egentligen? – Frågade jag.
- De fikar.
- I SNÖN?????
- Ja.
- Va?
- Det är fullt normalt här.
Jag trodde inte att man gjorde sådant, alltså att fika på gården i en meter snö, men i Norden är annorlunda på det här sättet också.
Det kalla vädret kom 30:e april. Det här datumet är viktigt i Sverige och på många andra ställen i Europa för den där dagen firar man Valborgsmässoafton. Som många andra traditioner hittar man ursprunget i den hedniska tiden. När kvällen kommer, samlas svenskarna, och de tänder en stor brasa och sen sjunger de. De bränner sina gamla grejer och vintern samtidigt, för att de ger plats till det nya, till våren. Tidigare brann brasan under flera dagar, för man kastade dit en gammal soffa, bildäck osv. Nu förtiden bränner de miljövänliga svenskarna bara trä. Elden ser fin ut ändå, fast lokalfolk säger att det är ingenting om man jämför brasorna förr i tiden.
På Valborg var det fest på flera ställen i stan, den största ägde rum på Norra Berget vid fyratiden. Publiken kunde uppleva vårvädret, alltså mycket hagel och lite snö. „Typisk Valborg!” – kommenterade svenskarna.
Hos oss i bostadsområdet fanns det också en Valborgsfirande. Det började klockan sju, så ovädret försvann och solen sken. Det var kallt fortfarande, och spåren av is kunde man se efter haglet. I varma kläder gick vi ut med grannarna för att titta på elden. Brasan tändes vid kyrkan och det var kyrkokören som sjöng. Fast högtiden har hedniskt ursprung, deltog kyrkan i Valborgsfirandet antagligen för att fira helgonet heliga Valborg.
När elden brann upp och det blev så kallt, att det var omöjligt att fira våren utomhus, då fortsatte grannarna firandet hos oss. Vi spelade musik och hade trevligt tillsammans. Skål!
