Lucia-napi világrekord // Världsrekordet på Luciadagen

A sundsvalliak számára emlékezetes marad a 2014-es Lucia nap. A helyiek nem csak az ilyenkor esedékes ünnepségre készültek, hanem egy kísérletre is.

A város célul tűzte ki maga elé, hogy megdöntse a fáklyás felvonulás rekordját (3690 fő, Jakarta, Indonézia, évszám: 2011). A menet útvonala adta magát: a nemrég elkészült Sundsvallhídon haladtak végig a résztvevők. A nagyszabású rendezvény helyszínére megannyi, gyertyával felszerelkezett Luciát vártak, hogy ilyen módon kössék össze a hagyományos Luca-napi felvonulást és a világrekord megdöntésének kísérletét.

A különleges eseményre már hetekkel, hónapokkal ezelőtt lehetett jelentkezni. Az előzetes regisztrácót lezárva tízezer embert vártak a szervezők a hídhoz. A résztvevők a Guinness által jóváhagyott világító karkötővel vonulhattak. Csak őket számlálták meg, csak ők számítottak bele a menetbe.

Természetesen egy ilyen nagy tömeg szállítását meg kell szervezni. A helyi közlekedési vállalat buszok sokaságával vett részt az emberek utaztatásában. Nemes egyszerűséggel a járművekre csak annyit írtak ki: „Világrekord.”

Hála a gondos szervezésnek, a nem mindennapi helyszínnek és a lelkes tömegeknek, a kísérlet sikerrel zárult, Sundsvall megdöntötte a fáklyásmenetben résztvevők számának világrekordját. Tízezer embert regisztrált a Guinness, de becslések szerint tizennégy-tizenötezren lehettek. A média nagy örömmel számolt be az eseményről, a helyi sajtó nem győzte hangoztatni, hogy Göteborgban is próbálkoztak pár évvel ezelőtt, de ott kudarcot vallottak.

A kötelesség más irányba hívott aznap délután, de az esti, hagyományos Lucia ünnepségen volt alkalmam részt venni. Életemben először.

Negyvenöt perccel az ünnepség kezdete előtt kígyózó sor fogadott a Gustav Adolf Templomnál. A svédek rezzenéstelen arccal, fegyelmezetten álltak sorban a mínuszok ellenére, majd amikor fél hatkor megnyittatott, nyugodtan sétáltak be. Tülekedésnek, lökdösődésnek és préselődésnek nyoma sem volt. A nagy templom megtelt, de mindenki talált helyet.

Pontban hat órakor elkezdődött az ünnepség. A gyertyakoronás Lucia és kísérete a hagyományos Santa Lucia énekkel vonult be a templomba.

A Lucia-menet a templomi kórussal és zenészekkel kiegészítve nagyszabású ünnepi koncertet adott. A műsor Luca-napi és karácsonyi dalokból állt. A pap néhány szóban a fényről beszélt, ami úgy őrizhető meg a legjobban, ha mi magunk is sugározzuk. Majd Lucia megkapta a hagyományos ékszert. Minden Luciának jár egy nyakláncra fűzött medál évszámmal ellátva, ami igazolja, hogy az adott évben és városban ő személyesítette meg a szentet. Örök emlék ez a lányoknak, évtizedekkel később is örömmel és büszkeséggel gondolnak vissza az év legsötétebb éjszakájára.

Fotó: Hermán Fanni

För sundsvallsborna blir årets Luciadag minnesvärd. Innevånarna förberedde sig inte bara för den vanliga festen men också för ett världsrekordsförsök.

Staden bestämde sig att de skulle slå rekordet, de flesta deltagare i ett fackeltåg (3690 pers., Jakarta, Indonesien, året 2011). Tågets väg var självklart: deltagarna skulle gå över den nya Sundsvallsbron som blev klar nu.

Man förväntade många Lucior med ljus på det stora evenemanget. På sådant sätt kunde man binda ihop det traditionella Luciafirandet med världsrekords- försöket.

Folk kunde anmäla sig till det speciella arrangemanget veckor och månader i förväg. Enligt registreringen väntade man tiotusen personer till bron. Deltagarna fick ett plastarmband som lyste hela kvällen. Guinness räknade bara de som hade bandet på sig. Bara de blev godkända i tåget.
Naturligtvis måste man lösa hur man transporterar så mycket folk. Det lokala kollektivtransport företaget (din tur) hjälpte med detta. Skylten på bussarna gav tillräcklig information. Där stod bara: ”Världsrekordet.”

Tack vare den utmärkta organisationen, den fantastiska promenadvägen och det entusiastiska folket, lyckades försöket. Sundsvall slog rekordet, de flesta deltagarna i ett fackeltåg. Guinness registrerade tiotusen människor, men man gissar att fjorton-femtontusen personer deltog i tåget. Medierna rapporterade om evenemanget med stor glädje. Den lokala pressen betonade att det var ett försök i Göteborg några år sen som misslyckades.

Jag hade andra plikter under världsrekordet, men jag deltog i det traditionella Luciafirandet på kvällen första gången i mitt liv.

Fyrtiofem minuter innan festen började, väntade en lång kö utanför GA-Kyrkan. Trots minusgraderna stod svenskarna i kö i lugn och ro. När porten öppnades halv sex, promenerade de in utan att knuffas och trängas. Alla hittade plats i den stora kyrkan som blev fullsatt.

Exakt klockan sex började firandet. Lucia med sin ljuskrona och sina tärnor tågade in i kyrkan medan de sjöng den traditionella Sankta Lucia sången.

Lucia, tärnorna, kyrkokören och orkestern gav en stor och högtidlig konsert. Programmet stod av Lucia och julsånger. Prästen sa några ord om att man kan bevara ljuset om man själv reflekterar det. Sen tog Lucia emot det traditionella smycket. Alla Lucior får en medaljong på halsband med datum som bevisar att hon var Lucia i nämnda staden och år. Det är ett evigt minne för flickorna som tänker tillbaka på årets mörkaste natt med glädje och stolthet efter många årtionden.

Nyolc évszak öt nap alatt, avagy szomszédolás Norvégiában // Åtta årstider under fem dagar, eller grannbesök i Norge

Idei első lakóautós túránk Norvégiába vezetett. A kocsi felkészítve, a spájz és a hűtő megpakolva, így indultunk el a sundsvalli tavaszból. Ahogy közeledtünk a hegyek felé, megváltozott a tájkép. Sehol egy zöld levél, a fű is sárga. Mint Sundsvallban egy hónappal ezelőtt. Később az út mentén feltűnt egy-két fehér folt, majd hamarosan összefüggő hótakarót láttunk a földeken. A legtöbb porta előtt még kint parkolt a helyiek legfontosabb téli közlekedési eszköze: a motoros szán. A tavak részben vagy egészben még be voltak fagyva. A tavasz első jeleit a bennszülött lakosságon lehetett észlelni: a tizenéves srácok egy szál pulóverben mászkáltak az utcán. Nem lehetett több három foknál.

Első este Hamrában (Hamrafjället) táboroztunk le. Hullt a hó és a havaseső, erősen fújt a szél. Utolsó erőnket összeszedve próbáltuk ráerősíteni az autó ablakára a szigetelő takarót, de valahogy mindenfelé akart szállni, csak a megfelelő helyre nem. A Deltából ismerős sarkkutató jelenetet túllicitálva küzdöttünk az elemekkel, mire mindent elrendeztünk. Utána már csak bentről éreztük, ahogy a szél rázza az autót. Az autóban feltekertük a fűtést, nem fáztunk a májusi télben.

Hamra

Hamra

Másnap reggelre kiderült az ég, körbenéztünk egy kicsit a ragyogó napsütésben. A szomszédban lesiklópálya, a használathoz elegendő hóval. A lakóautó egy úgynevezett téli kempingben állt, vagyis a lakókocsik egy-egy fából épített sufni mellett parkoltak. A síelők ott tárolhatják a léceket és a többi felszerelést.

Hamra

Hamra

A tavasz másik jele, hogy a figyelmeztető táblák ellenére nem lehetett látni rénszarvasokat a hegyekben. Ezek az állatok nyáron feljebb húzódnak, télen lemerészkednek, hogy élelmet keressenek.

A norvég oldalra átérve hasonló táj fogadott bennünket. Egyik megállónk alkalmából pár lépést tettem a hóban, hogy megtudjam, milyen mély. Nem jutottam messzire, mert hamar bokáig süllyedtem, a téli csapadék befolyt a cipőmbe. A kísérlet zoknicserével végződött.

májusi hó // snö i maj

Tovább autózva lassanként megjelentek a rügyek a fákon, az idő is melegebb lett, mire Rørosba érkeztünk. A régi, hangulatos bányaváros az UNESCO világörökség listáján szerepel. A helyszínen sétálva magunk előtt láttuk a település egykori működését, a bányászkunyhók lakóinak életét.

Røros

Røros

Røros

Magasan a háztetők fölé emelkedik Røros város nyolcszögletű temploma. Az évnek ebben a részében sajnos nincs nyitva, de én mégis szerettem volna belülről is látni. Bekopogtam a szemközti parókiára, az ajtót nyitó hölgynek elmondtam svédül, hogy mi járatban vagyok. A kedves asszony ékes norvég nyelven elmagyarázta, hogy a kulcsot sajnos épp kölcsönadta valakinek, de létezik egy pótkulcs, csak nem tudja, hol. Hosszú percekig kereste a norvég hölgy a kulcsot az irodában, de sajnos eredménytelenül. Búcsúzóul még javasolta, hogy nézzek körül mégegyszer a templomkertben, ha látok valakit, aki ott tesz-vesz, ő lesz az én emberem. Nem találtam meg az illetékest, de ez a kedvesség és segítőkészség kárpótolt az elmulasztott látványért.

Røros templom / kyrka

Péntek délután Støren felé vettük az irányt, hogy a barátaink vendégszeretetét élvezzük néhány napig. Érkezésünk után kezdetét vette a bábeli zürzavar: a barátnőm és én magyarul beszéltünk egymással, a svéd férfiak svédül, amit mindnyájan értettünk. A barátnőm norvégul szólt a társasághoz, ami szintén működött. A házigazdáink pedig norvégul diskuráltak egymás közt. A kisbabájuk garantáltan több nyelven megtanul majd.

Május 17. fontos dátum arrafelé, ugyanis aznap van a norvég nemzeti ünnep. Egész délelőtt esett az eső („tipikus Norvégia” – gondolják ilyenkor a svédek), de mire útnak indultunk, hogy mi is részt vegyünk az ünnepségen, addigra elállt a zivatar. A falu apraja-nagyja népviseletbe, vagy ünneplőruhába öltözött, hogy részt vegyen a felvonuláson. Úgy tűnt, hogy a háromezerfős település minden lakója kint van az utcán, norvég zászlóval a kézben. A menet többek között érintette az öregek otthonát. Még a nagyon idősek is szép ruhába öltöztek és a teraszon üldögélve integettek a sokadalomnak. A felvonulók hurrá! Hurrá! Felkiáltással üdvözölték a bentlakókat, majd a fúvószenekar is rázendített egy vidám indulóra. A menet végül a kulturális központhoz érkezett. A falu vezetője hosszú beszédet intézett az egybegyűltekhez, melynek üzenete az volt, hogy mindenki érezze magát biztonságban Norvégiában. Valóban, a nemzeti  ünnepen bevándorlók is részt vettek családostul, ők is ünnepelték Norvégiát. A hallgatóság része volt néhány fiatal is, akik piros színű, filctollal teleírkált kertésznadrágban jelentek meg. Megtudtam, hogy ők középiskolás, végzős diákok.
Akik megváltották a belépőjegyet, azok megnézhették a sokszínű, ünnepi műsort a színházteremben. A kórus, a zenekar, de még a taekwondo bemutató is Norvégia tiszteletére szólt. Gyerekek, felnőttek, idősek és fiatalok egyaránt közreműködtek. Mindenki egyenlő volt, senki nem volt norvégabb a másiknál. Egy csoport sem sajátította ki magának a jogot, hogy ők a hagyomány valódi örökösei. Senki nem fújt a másikra. A más nyelven beszélők, a más bőrszínűek is ugyanúgy lengették a norvég zászlót, senki nem vegzálta őket. Az emberek csak felvonultak, nem meneteltek. Rendőri biztosításra, kordonra nem volt szükség. A norvégok jótékony nacionalizmusa megmutatta, hogy képesek valamiért, nem pedig valami ellen összefogni. Isten éltessen, Norvégia!
Délután nekiálltunk grillezni a teraszon, sütött a nap, meleg volt. Mintha az időjárás is ünneplőbe öltözött volna.

norvég felvonulás // tåg

Vasárnap reggel tovább indultunk Trondheim irányába. A természet teljesen más arcát mutatta ezen a szakaszon. Már Størenben is harsogóan zöld volt a növényzet, ez a kép folytatódott most az út mentén.
Trondheimi látogatásunkat a Rockheim nevű könnyűzenei múzeummal kezdtük. Az olcsó belépőjegyet megváltva színvonalas, tartalmas, modern technikai megoldásokat felsorakoztató kiállítást láthattunk a norvég rockzene történetéről, valamint George Harrisonról és Eric Claptonról. Ne mulasszon el betérni, aki arra jár!

Rockheim

Városnéző sétánk következő célpontja az északi országok második legnagyobb temploma, a Nidaros dóm (Nidarosdomen) volt. Nidaros egyúttal Trondheim korábbi neve is. A templomba betérve épp orgonajáték zajlott, a hangszerek királynője betelítette zenével a hatalmas teret.

Nidaros dóm // Nidarosdomen

A templom mögött elterülő Nidelva-folyó túlpartján magasodott az erődítmény, balra pedig a híres trondheimi látkép: cölöpökön álló, színes raktárházak sorakoztak a folyó mentén. A napsütésben és nyári melegben órákig néztem volna a régi hídról a festői látványt. Hol van már a pár nappal ezelőtti hó? Szinte minden szembejövő embernek fagyi volt a kezében, a többi pedig a cukrászdában állt sorban egy kis hűsítő nyalánkságért.

Trondheim

Délután a jämtlandi hegyek felé vettük az irányt, az őszi természeten és a hóbuckákon már meg sem lepődtem. A határ svéd oldalán Tännforsenben táboroztunk le. A kellemes, tavaszi estén lesétáltunk az erdőben Svédország legnagyobb vízeséséhez. Fent hatalmas robajjal áradt a víz, lent hóból épített kiskapu várta a kirándulókat. Egy éjjel-nappal nyitva tartó, tiszta, rendes, erdei wc is akadt a pihenőhely mellett, ami kerekesszékkel is könnyedén igénybevehető.
Barna medve aznap éjjel sem támadt ránk, így hétfőn reggel nyugodt szívvel indultunk haza.

Tännforsen vízesés

Toalett az erdőben // Toalett i skogen

1000 km.

Årets första husbilsresa ledde till Norge. Bilen var förberedd, kylskåpet var fullt, så vi åkte iväg från det vårlika Sundsvall. Så fort vi närmade oss till fjällen, ändrades landskapsbilden. Det fanns inga gröna blad, gräset var gult. Lite som i Sundsvall för en månad sen. Sen såg vi vita fläckar vid vägen som snart blev ett sammanhängande snötäcke. På nästan alla gårdar stod parkerade snöskotrar som är lokalbefolkningens viktigaste transportmedel på vintern. Sjöarna var frusna (delvist eller helt). Första tecken av våren kunde man se på ortsbefolkningen: tonårskillarna hade bara en tröja på sig när de promenerade på gatan. Det var inte varmare än 3 grader.

Vi campade i Hamra (Hamrafjället) första kvällen. Det snöade och regnade, det blåste hårt. Vi samlade ihop våra sista krafter och försökte täcka fönstret med isoleringsmattan, som flög till alla håll, men ville inte stanna på rätt ställe. Vi kämpade med elementen som två polarforskare tills vi kunde fixa det. Därefter flydde vi in och kände hur vinden skakade bilen. Vi slog på värmen, så vi inte frös i vintervädret i maj.

Nästa morgon klarnade det och vi tittade runt i strålande solsken. I närheten fanns det en slalombacke, där fanns så mycket snö att man kunde åka skidor. Vår bil var parkerad på en vintercamping, som betyder att alla husvagnar stod bredvid en liten trästuga, var man packade in skidor och annan utrustning.

Et annat vårtecken: Trots varningsskyltarna för ren vid vägen, inte kunde man se en enda. De går upp högt i fjället när det är varmt och hämtas ner på hösten för att hitta mat.

På den norska sidan väntade oss samma landskapsbild. När vi tog en liten rast, gick jag in i snön för att få veta hur djupt det var. Detta gick inte så bra för jag sjönk i snön till fotknölarna och vattnet rann in i skorna. Experimentet slutade med strumpbyte.

När vi åkte vidare, började knopparna dyka upp på träden, och vädret blev varmare när vi nådde Røros. Den gamla, mysiga bergsstaden är på Unescos världsarvslista. När vi promenerade i staden, såg vi framför oss hur livet var när gruvarbetarna bodde där.

Högt över taken kan man se Røros åttahörniga kyrka. Fast den är inte öppen i maj, tänkte jag kolla inuti ändå. Jag gick till kyrkoherdebostället som var på andra sidan av gatan, knackade på dörren. En dam öppnade den och jag berättade till henne på svenska varför jag var där.  Hon svarade på norska att hon lånat ut nyckeln, men det måste finnas en extranyckel någonstans. Hon letade efter det några minuter, men tyvärr kunde hon inte hitta det. Hon ville hjälpa mig, så hon föreslog att titta runt vid kyrkan och om jag hittar någon som jobbar på kyrkogården, kan jag fråga personen. Jag hittade inte människan, men jag var glad över kvinnans snällhet och hjälpsamhet ändå.

Vid eftermiddag sidan åkte vi vidare till Støren för att njuta av våra vänners gästfrihet. Efter vår ankomst började vi med den lilla språkförbistringen: min väninna och jag pratade ungerska med varandra, de svenska männen snackade svenska som alla begrep. Min kompis pratade norska till alla, som vi förstod. Våra värdar pratade norska med varandra. Jag är säker att deras bäbis kommer att prata flera språk.

Den norska nationaldagen är 17 maj, så det är ett viktigt datum där. Det regnade hela förmiddagen (”typisk Norge” – tänker svenskarna), men när vi åkte till festen, slutade regna. Alla i byn hade folkdräkt eller fina kläder på sig. Det såg så ut, att alla 3000 invånarna var med i paraden och viftade med den norska flaggan. Tåget stannade vid äldreboendet. De gamla människorna hade fina kläder på sig, satte på terrassen och viftade till tåget som hälsade de med ”hurra! Hurra!” och blåsorkestern spelade för dem. Sen gick tåget vidare till kulturcentrumet, där ledaren i byn höll ett långt tal. Den viktigaste tanken var att alla skulle känna sig trygga i Norge. Ja, i festen deltog invandrarfamiljerna som också firade Norge. Där fanns några ungdomar som hade röda snickarbyxor eller overaller på sig, som var nerkladdade med tuschpenna. Jag fick veta att de hade skolavslutning.
De som köpte biljetter, kunde titta på det mångfaldiga, högtidliga programmet. Kören, orkestern och också en taekwondo presentation uppträdde för Norges ära. Barn, vuxna, gamla och unga deltog i programmet. Alla var lika, ingen av dem var mer „norsk” än de andra. Ingen grupp dök upp som skulle ta tillfället i akt och säga att de är de ensamma arvingar av traditionerna. De var inte ovänner med varandra. De som hade annan hudfärg och pratade annat språk, viftade också med norska flaggan. Ingen hade problem med detta. Folk tågade bara, men de marscherade inte. Det behövdes avspärrningar eller polisassistans.
Den fina nationalismen som norrmännen visade, fungerar ”för” något och inte ”mot” något. Grattis till nationaldagen, Norge!
På eftermiddag började vi grilla på terrassen. Det var varmt, solen sken. Det såg ut som om vädret fattade att det var högtid!

På söndag morgon åkte vi vidare till Trondheim. Naturen hade ett helt annat ansikte på den där sträckan än tidigare. Redan i Støren var växtlivet jättegrönt, samma bild fortsatte efter vägen norrut.

Vi började vårt besök i Trondheim på Rockheim, som är ett nytt museum om rockmusik. Efter att vi köpt de billiga biljetterna, kollade vi en fin, modern och imponerande utställning om den norska musikhistorien och en annan om George Harrison och Eric Clapton. Missa inte om ni är i närheten!

Vår sightseeingfärd fortsatte vi vid nordens näst största kyrka, som är Nidarosdomen. Nidaros var Trondheims tidigare namn. När vi gick in i kyrkan, spelades orgel. Instrumentens drottning fyllde katedralen med musik.
Bakom kyrkan, på andra sidan av Nidälven kan man se fästningen. Till vänster står de gamla lagerhusen vid älven som man bäst  kan se från den gamla bron.  Jag skulle ha tittat på den fina utsikten i sommarvädret i flera timmar. Det var svårt att komma ihåg att vi såg snö för några dagar sen. Folk som gick förbi hade mjukglass i händerna. De andra stod i kö på konditoriet.

På eftermiddag åkte vi vidare till Jämtlandsfjällen, men den här gången blev jag inte förvånad över den höstlika naturen och snön. På den svenska sidan av gränsen campade vi vid Tännforsen. På den mysiga vårkvällen promenerade vi ner i skogen till Sveriges största vattenfall. Uppe rann vattnet med stor kraft och där nere stod en liten port, som naturen byggt av snö. En fin och städad toalett, som är alltid öppen, stod vid parkeringen i skogen, som man lätt kunde använda även med rullstol.
Det var ingen björn som attackerade oss den där natten heller, så vi åkte hem på måndag i lugn och ro.

A húsvéti boszorkányoktól a Valpurgis ünnepig // Från påskkärringar till Valborgsmässoafton

Nagycsütörtök napján a gyerekek kendőt kötnek a fejükre, kipirosítják az arcukat és így, húsvéti boszorkánynak öltözve jártak házról-házra, hogy egy kis édességért cserébe kellemes ünnepeket kívánjanak.

Ez a szokás egy népi hiedelmből ered, mely szerint a boszorkányok nagycsütörtökön felkerekedtek és seprűnyélen Blåkulla-ba repültek, hogy ott az ördöggel ünnepeljenek egészen húsvét vasárnapig. Svédországban jelentős volt a boszorkányüldözés, ezért ha egy nőre ráfogták, hogy Blåkulla-n járt, akkor az az életébe kerülhetett. Hiába védekezett a megvádolt asszony, hogy ő nem ment sehova, ugyanis a boszorkányok úgy tudtak elrepülni, hogy testben mindvégig otthon maradtak. Gyakran gyerekek tanúskodtak ellenük, mert a babona szerint őket is magukkal vitték a boszorkányok, hogy együtt vegyenek részt az ördögi tivornyán. Érdekesség, hogy Blåkulla nevű település több helyen is létezik a valóságban is, az egyik Sundsvalltól nem messze helyezkedik el.

Blåkulla

Nagycsütörtökön csak fél napot dolgozik a svédek többsége, nagypéntek piros betűs ünnep, hogy legyen idő Blåkulla-ba repülni méltóképpen megülni az ünnepet. Továbbá a húsvét hétfő is fizetett szabadnap.

Természetesen a svédek ilyenkor is megterítik a svédasztalt. A húsvéti ételek hasonlítanak a karácsonyiakhoz, de valamivel könnyebbek a fogások. A sonka, a pácolt hering és a tojás nem hiányozhatnak a menüből. A karácsonyi must helyett húsvéti mustot fogyasztanak. Az íze ugyanaz, de a malátás üdítőitalt ilyenkor påskmust (húsvéti must) néven árulják az üzletekben.

húsvéti must

A tojásfestésnek itt is van hagyománya, de a svédek számára ugyanolyan fontos, hogy a hosszú tél után a lakást tavaszi díszbe öltöztessék. A legkedveltebb szín a sárga, talán azért, mert a nárcisz (melynek svéd neve påsklilja, azaz húsvéti liliom) ilyenkor virágzik. A bokrokat színes tollpihékkel díszítik fel, ebből lesz a húsvéti nyírfavessző, melynek eredete virágvasárnaphoz köthető. 

påskris // húsvéti nyírfavessző

A gyerekek húsvéti tojásokat kapnak ajándékba. Ezek különböző méretű, díszes, tojás alakú kartonpapír tokok, amelyekbe édességet, apró játékokat rejtettek a szülők. Csokinyúllal csak elvétve találkoztam az üzletekben, a csokitojás előfordul, de a svéd gyerekek még mindig az apró cukorkáknak örülnek a legjobban. 

Påskägg // svéd húsvéti tojás

Idén tavaszias volt az időjárás húsvétkor, de tavaly, amikor március elején itt jártam, még jócskán hó borította a földet. Mivel sütött a nap, a szomszédok kint üldögéltek a hóban. Én ilyet előtte még nem láttam! A kulturális sokk elemi erővel hatott rám, az (akkor még leendő) élettársamtól vártam a magyarázatot.

- Hát ezek meg mit csinálnak? – kérdeztem.
- Kávéznak.
- A HÓBAN????
- Igen.
- Miii????
- Ez itt teljesen természetes.

Mindezidáig a szabadtéri kávézásról más elképzeléseim voltak, dehát észak ebben is különbözik.

kávézás a hóban // fika i snön

Az elmaradt rossz idő április 30-án érkezett meg. Ez a nap nevezetes dátum Svédországban (és többfelé Európában), ugyanis ilyenkor tartják a Valpurgis ünnepet. Mint sok más szokás, ez is a pogány időkbe nyúlik vissza. Mikor leszáll az este, a svédek összegyűlnek, hatalmas tüzet gyújtanak és énekelnek. Elégetik a régi dolgaikat és egyúttal a telet is, hogy helyet adjanak a megújhódásnak, a tavasznak. Régebben több napig égett a hatalmas tűz, ugyanis a kanapétól kezdve a rossz autógumiig mindent rádobtak. Manapság a környezettudatos svédek már csak fát égetnek. A hatás így is magával ragadó, de a helyiek legyintenek, ez semmi a régi máglyákhoz képest.

A városban többfelé tartottak Valpurgis ünnepet, a legnagyobb mulatság már délután négykor elkezdődött a Norra Berget-en. A résztvevők élvezhették a tavaszi időjárást, azaz jégesőt és egy kis havat. „Tipikus Valpurgis!” – mondták a svédek.

Valborg//Valpurgis, Norra Berget

Valborg//Valpurgis, Norra Berget

Nálunk, a lakótelepen is szerveztek ünnepséget, ami csak este hétkor kezdődött. Addigra „elvonult a vihar, felsütött a nap.” Továbbra is hideg volt, a jégeső nyomai látszottak a földön. Jól felöltözve, a  szomszédokkal karöltve mentünk ki a tűzhöz. A máglyát a templom melletti téren gyújtották és műsor gyanánt a gyülekezeti kórus énekelt. Bár a szokás pogány eredetű, később a kereszténység Szent Valburga nevét kapcsolta hozzá a naptári időpont miatt.

Amikor már leégett a tűz és olyan hideg lett, hogy képtelenség volt tovább köszönteni a tavaszt a szabadban, akkor az egész szomszédság nálunk folytatta az ünneplést énekléssel, zenével és vidámsággal. Egészségetekre!

Valpurgis nálunk // Valborg hos oss

På skärtorsdag klär på sig barnen som påskkärringar (de har schalett på huvudet och målar kinderna röda) och knackar på hos folk för att önska trevlig påsk. De blir belönade med lite godis.

Den här traditionen kommer från en gammal folktro. Enligt denna flög häxorna på kvast till Blåkulla på skärtorsdagen för att festa vilt med djävulen. De återvände på påskdagen. Häxprocesserna var betydelsefulla i Sverige, så om en kvinna blev anklagad för att hon var i Blåkulla, kunde det kosta henne livet. Det spelade ingen roll om hon protesterade och förklarade att hon inte åkt till någonstans, för häxorna kunde flyga till Blåkulla medan deras kropp var hemma. Oftast var det barnen som vittnade mot dem, för enligt folktron tog häxorna med några barn till Blåkulla för att delta i festen tillsammans med fan själv. Det är märkligt att det finns Blåkulla på flera ställen i verkligheten, en av dem är i närheten av Sundsvall.

De flesta jobbar bara halv dag på skärtorsdag. Långfredag är röd högtidsdag för att det ska finnas tid för att flyga till Blåkulla sköta sitt firande. Dessutom är annandag påsk också en betald ledig dag.

Naturligtvis dukar svenskarna sitt smörgåsbord. Påskmaten är ungefär lika julbordet, men rätterna är lite lättare. Skinka, inlagd sill och ägg saknas inte på menyn. Istället för julmust dricker man påskmust. Smaken är det samma, det är bara etiketten som är annorlunda på flaskorna. 

Traditionen att måla ägg finns det här också, men det är lika viktigt att dekorera lägenheten i vårfärger efter den långa vintern. Den mest vanliga färgen är gul, kanske för den gula påskliljan blommar vid den här tiden. Man pyntar med fjädrar på buskarna som blir till påskris. Det är en symbolisk koppling till palmsöndagen.

Barnen får påskägg som present. De är pappersägg med färgat påskmotiv i olika storlek. Föräldrarna gömmer godis och små leksaker i dem. Jag har sällan sett chokladkaniner och -ägg på affärerna. Orsaken kan vara att lösgodis är det mest omtyckta.

Det här året var det vårväder vid påsk, men i fjol var det mycket snö på marken. Trots detta var fint väder, solen sken, så grannarna satt ute i snön. Sådant har jag inte sett förut! Jag blev (kultur)krockad och väntade på förklaringen av min blivande sambo:

- Vad gör grannarna egentligen? – Frågade jag.

- De fikar.

- I SNÖN?????

- Ja.

- Va? 

- Det är fullt normalt här.

Jag trodde inte att man gjorde sådant, alltså att fika på gården i en meter snö, men i Norden är annorlunda på det här sättet också.

Det kalla vädret kom 30:e april. Det här datumet är viktigt i Sverige och på många andra ställen i Europa för den där dagen firar man Valborgsmässoafton. Som många andra traditioner hittar man ursprunget i den hedniska tiden. När kvällen kommer, samlas svenskarna, och de tänder en stor brasa och sen sjunger de. De bränner sina gamla grejer och vintern samtidigt, för att de ger plats till det nya, till våren. Tidigare brann brasan under flera dagar, för man kastade dit en gammal soffa, bildäck osv. Nu förtiden bränner de miljövänliga svenskarna bara trä. Elden ser fin ut ändå, fast lokalfolk säger att det är ingenting om man jämför brasorna förr i tiden. 

På Valborg var det fest på flera ställen i stan, den största ägde rum på Norra Berget vid fyratiden. Publiken kunde uppleva vårvädret, alltså mycket hagel och lite snö. „Typisk Valborg!” – kommenterade svenskarna.

Hos oss i bostadsområdet fanns det också en Valborgsfirande. Det började klockan sju, så ovädret försvann och solen sken. Det var kallt fortfarande, och spåren av is kunde man se efter haglet. I varma kläder gick vi ut med grannarna för att titta på elden. Brasan tändes vid kyrkan och det var kyrkokören som sjöng. Fast högtiden har hedniskt ursprung, deltog kyrkan i Valborgsfirandet antagligen för att fira helgonet heliga Valborg.

När elden brann upp och det blev så kallt, att det var omöjligt att fira våren utomhus, då fortsatte grannarna firandet hos oss. Vi spelade musik och hade trevligt tillsammans. Skål!

Vikingkarácsony II. // Vikingajul II.

December 24., délután három óra. Egész Svédország a tévé előtt ül és a Donald Kacsa (svédül Kalle Anka) rajzfilm összeállítást nézi. A hagyomány 1960 karácsonyáig nyúlik vissza, ekkor sugározta először a svéd televízió (svt) a Disney blokkot, amit aztán évről-évre megismételt. A máig tartó népszerűségnek az lehet az eredete, hogy a tévében nagyon ritkán lehetett látni rajzfilmeket, ezért várta mindenki a karácsonyi adást. Egyik évben majdnem átkerült a sugárzás joga a TV3 kereskedelmi csatornára, de mivel nem mindenki tudja fogni ezt az adót, kitört az országos botrány. A svédek egy emberként álltak ki Donald Kacsáért.

Természetesen karácsonyi koncertet, templomi közvetítést is láthatunk az svt-n. Az első sorban a királyi család ül figyelő tekintettel, tudják, hogy adásban vannak. A karácsonyi történetet a nép egyszerű gyermeke, Victoria hercegnő olvassa fel a Bibliából.

A Donald Kacsa után a gyerekek tűkön ülnek, hiszen bármelyik pillanatban betoppanhat a mikulás, azaz a jultomte. A tomte eredete a svéd néphagyományban keresendő, de kinézetre az angolszász Santa Clausra hasonlít.

Sosem gondoltam volna, hogy elkísérhetem a svéd mikulást az ajándékosztó útján. Ugyanis életem társa színházi emberként dolgozik év közben, de – mint mondja – a legnehezebb fellépése mindig szentestére tehető, amikor tomte öltözetben, elváltoztatott hangon érdeklődik: vannak itt jó gyerekek?

Jultomte

Szintén a régi, skandináv hagyományokhoz köthető a karácsonyi bakkecske figurája, amely elengedhetetlen kelléke volt a népszokásoknak, játékoknak.

A legismertebb mai, karácsonyi bakkecskét Gävle városában (félúton Stockholm és Sundsvall között) készítik el szalmából. A 13 méter magas, 7 méter széles alkotás szinte minden évben szabotázs áldozatává válik.  A Gävlebakot először 1966-ban állította fel a város, de csak szilveszterig élt, mivel felgyújtották. A bakkecske állítása és illegális lángba borítása azóta is hagyomány Gävle-ben. Hiába fedik be a szalmaszobrot impregnált anyaggal, a tettesek így is majdnem minden évben sikerrel járnak.

Gävlebocken

Gävlebak

Karácsony másnapján megkezdődnek a két ünnep közötti leértékelések. Ilyenkor többen vannak az üzletekben, mint advent idején. Amit nem sikerült karácsonyig eladni, most azt is elviszik, igaz néhány koronával olcsóbban. A tömegben préselődve hamar elillan a karácsonyi hangulat. A vásárlás végeztével az emberek már nem terítik meg otthon a karácsonyi asztalt, inkább behajtanak a gyorsétteremhez és vesznek egy hamburgert. 

24. december, klockan är tre på eftermiddag. Hela Sverige sitter framför tv:n och tittar på Kalle Anka. Traditionen började på julafton 1960, när den svenska tv:n (svt) sände programmet för första gången och därefter fortsatte det varje år. Anledningen till populariteten är att det ganska sällan sändes tecknade filmer på tv:n.  När TV3 fick rättigheterna till Disneys produktioner blev det nästan uppror i landet beroende på att inte alla har den här kanalen. Svenskarna slogs för Kalle Anka.

Naturligtvis kan man titta på gudstjänst och julkonsert på svt. I första raden sitter kungliga familjen med observerande blick, de vet att de visades på tv. Kronprinsessan Viktoria läser upp julevangeliet som vilken Svensson som helst från Bibeln.

Efter Kalle Anka blir barnen upphetsade, för jultomten kan komma när som helst. Tomten kommer från den gamla svenska folkstraditionen, men till utseendet är lik en anglosaxare som Santa Claus.

Jag har aldrig tänkt att jag skulle följa med jultomten på sin tjänsteförrättning. Min sambo, som jobbar med teater, besöker barnen som tomte varje jul. Enligt honom är det den svåraste rollen i hela året. I tomtedräkten, med en annan röst frågar han: finns det några snälla barn här?

Det finns en annan figur som tillhör till den gamla folkstraditionen: julbocken. Den använde man tidigare i den svenska kulturen.

Den mest berömda, nutidens julbock gör man i Gävle (halvvägs mellan Stockholm och Sundsvall) av halm. Gävlebocken, som är 13 meter hög och 7 meter bred, utsätts för sabotage nästan varje år. Bocken uppställdes 1966 första gången, men den brändes vid nyårsafton samma år. Varje år ställer man ut en julbock i Gävle och varje år blir den nerbränd. Trots att staden använder impregnerat material på julbocken, lyckas gärningsmän bränna den nästa varje år. Det går till och med att spela på vilket datum den blir nerbränd.

Andradagen börjar mellandagsrea. Då är det mer folk på affärerna än vid advent. Den som butikerna inte kunde sälja innan jul, köper man några kronor billigare nu. Man pressar sig i kön, utan att känna någon julkänsla.  När man är klar med shoppingen, dukar man inte julbordet hemma. Man svänger in till en snabbrestaurang och köper en hamburgare. 

Vikingkarácsony I. // Vikingajul I.

God jul! Emlékszem, néhány évvel ezelőtt az IKEA áruház ezekkel a szavakkal kívánt boldog karácsonyt a Budapest utcáin elhelyezett óriásplakátokon. A god-good-gut szó jelentésére még csak rá lehet jönni valahogy, de mi lehet az a jul? Míg több európai nyelvben a karácsony szó magában foglalja az ünnep keresztény jellegét (Christmas, Weihnachten), addig Skandináviában a viking eredetet őrzi a jul szó.

God jul!

A svédek már advent előtt karácsonyi fényekkel díszítik a lakást: a háromszög alakú, elektromos gyertya és a csillag minden ablakban világít. Ily módon a „hosszú skandináv éjszakák” is könnyebben elviselhetőek.

Adventi gyertya

Adventi csillag

Napközben a kávé mellé mindig kerül az asztalra néhány svéd, karácsonyi sütemény, a pepparkakor, valamint a mazsolával és mandulával feldobott forraltbor, a glögg. Alkoholos és alkoholmentes változata egyaránt közkedvelt.

Glögg & pepparkakor

Míg Magyarországon a karácsonyi ételeket hivatalosan az ünnepen kezdik enni, addig Svédországban gyakorlatilag ezt teszik egész decemberben. Az éttermek egymással versengve csábítják a vendégeket a megterített julbord-hoz, azaz a karácsonyi ételekkel megrakott svédasztalhoz. Ez a hagyomány a viking időkbe nyúlik vissza, az evés-ivás fontos tartozéka volt az akkori ünnepnek (is).

A karácsonyi asztalon leggyakrabban az alábbi ételek kapnak helyet:

- karácsonyi sonka: kb. mint a magyar húsvéti sonka, de főzve árulják. Otthon csak mustárba, mézbe és zsemlemorzsába kell forgatni.

- májpástétom

- pácolt hering

- marinált lazac

- húsgolyók

- apró virslik (prinskorvar)

- anjovis-szal, azaz szardellával dúsított „rakott krumpli”, a Jansson kísértése (Janssons frestelse).

Julbord, a karácsonyi svédasztal

Jansson kísértése

A snapsz elengedhetetlen tartozéka az ünnepnek, de akik inkább alkoholmentes frissítőre szavaznak, azok a karácsonyi mustot fogyasztják. Ez az ital egy malátás, szénsavas üdítő, nem édes, cukros, inkább kellemesen fanyar íze van. Csak advent idején és húsvétkor lehet kapni (akkor húsvéti must néven szerepel), de karácsonykor a legnépszerűbb. Ilyenkor a többi üdítőital szóba sem kerül, a kólára rá se néznek a vásárlók. Hiába a masszív reklámkampány, a Coca-Cola eladása minden decemberben drasztikusan csökken Svédországban. Próbálkoztak már a recept megvásárlásával és saját must gyártásával is, sikertelenül. Több, különböző márkájú karácsonyi must létezik, véleményem szerint a norrlandi Zeunerts a legfinomabb.

Külön tudomány, hogyan fogyaszt az ember a karácsonyi asztalról. Tiszta szerencse, hogy több alkalommal is nyílik lehetőség gyakorlásra advent idején, így szenteste már tapasztaltan állhatunk neki a fogásoknak. A legjobb, ha egyszerre csak halas, vagy húsos ételeket teszünk a tányérra, ne keverjük! És főleg ne ejtsük bele a májast a heringes üvegbe (ahogy én tettem).

(Folyt. köv.)

God jul! Jag minns, att varuhuset IKEA önskade god jul på svenska på reklamplakat i Budapest några år sen. Man kan lätt gissa vad ordet god-good-gut kan betyda, men hur är det med jul? Vad är det för nånting? Medan ordet jul har en anknytning till den kristna festen i flera europeiska språk (Christmas, Weihnachten), går ordet till vikingatraditionerna i Skandinavien.

Svenskarna börjar julpynta redan innan advent: de tar fram de triangellika ljusstakarna och hänger julstjärnor som lyser i varje fönster. På det här sättet kan man lättare klara de långa, mörka kvällarna.

Till fika äter man svenska julkakor som heter pepparkakor och man dricker glögg med russin och mandel. Det är populärt med- eller utan alkohol.

I Ungern börjar man äta julmat på julafton, i Sverige gör man det hela december. Restaurangerna konkurrerar med varandra för att bjuda gästerna till dukat julbord, som är smörgåsbord med julmat. Den här traditionen har sitt ursprung i vikingatiden, att äta och dricka tillhörde (också) dåtidens fest.

På julbordet kan man oftast hitta följande maträtter:

- julskinka: det är ungefär som påskskinka i Ungern, men man köper den förkokt. Man behöver bara griljera den med honung, senap och ströbröd.

- lite prinskorv

- leverpastej

- inlagd sill

- gravad lax

- köttbullar

- ”Potatisgratäng” med ansjovis som heter Janssons frestelse.

Snapsen tillhör naturligtvis till festen, men de som dricker alkoholfria drycker, tar julmust. Det är en kolsyrad läsk med malt, som har mer bitter än söt smak. Man kan köpa det från advent och till påsk (heter drycken påskmust), men det är mest populärt vid jul. Då kommer de andra läskedryckerna inte ens i fråga, man tittar inte på colaburkarna på affärerna. Trots de aggressiva reklamkampanjerna minskar Coca-Colas försäljning drastiskt varje december i Sverige. De försökte köpa receptet, eller producera egen must, utan succé. Det finns julmust med olika märken, jag tycker att Zeunerts från Norrland är den godaste.

Det är en konst hur man äter från julbordet. Det är ren tur att man har möjlighet att öva under advent, så man kan konsumera julmat med viss erfarenhet på julafton. Det är bäst om man inte tar fisk eller kött på tallriken samtidigt, det är bäst att inte blanda dem! Men viktigaste att man inte tappar leverpastejbiten i sillburken (som jag gjorde).

(Fortsättning följer)

Luca nap - a legfényesebb svéd ünnep // Luciadagen – den mest strålande svenska högtiden

2013. december 13. A nap 9 óra 11 perckor kel és 14 óra 18 perckor nyugszik. 5 órán keresztül van világos. Alacsonyan jár a nap, szinte leér a földre. Sokszor felhők takarják, ilyenkor napközben is sötétség, szürkeség borul a vidékre. A gyalogosok fényvisszaverő mellényt vagy karkötőt viselnek, különben lehetetlen őket észrevenni az utakon. Az ablakokban egész nap világít az adventi gyertya és csillag, hogy egy kis fényt vigyenek a szinte állandó sötétségbe. Hol van már a 24 órán át tartó, nyári világosság?

Aki megteheti, az elrepül melegebb éghajlatra, hogy egy kis meleget és fényt szívjon magába. Aki itthon marad, az december 13-án, Luca napján, azaz Sankta Lucia ünnepén töltődhet fel reménnyel, hogy egyszer vége lesz a télnek és eljön a tavasz.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, tehát ekkor volt leghosszabb az éjszaka (ellenben a mai téli napforulóval, ami december 21-re esik). 

Luca napjához babonák és népszokások egész sora kötődik a magyar néphitben. Lucát, mint boszorkányt tartották számon, aki rontást hoz a házra. Èppen ezért aznap tilos volt a legtöbb női munka. A férfiak elkezdték faragni a három lábú Luca székét. Minden nap dolgoztak rajta egy keveset, de csak karácsony estére volt szabad elkészülni vele. Aki magával vitte az éjféli misére és ráállt a templomban, az megláthatta a boszorkányokat.

A svéd néphagyományban is veszélyesnek számított az év leghosszabb éjszakája. Ilyenkor legjobb volt otthon maradni, mert kint természetfölötti lények kísértettek. 

Az 1800-as évektől kezdve egyre szorosabban kötődik az ünnephez egy keresztény legenda: a mártítrhalált halt szicíliai szűz, Szent Lucia alakja. Szent Lucia napja egyike azon kevés ünnepeknek a protestáns Svédországban, melyek egy szenthez kötődnek.

Lucia (csakúgy, mint Lucifer) neve a latin lux, azaz fény szóból ered. Talán ezért van akkora jelentősége ennek az ünnepnek Svédországban, ahol annyira várják az emberek a tavaszt és a fényt az év (majdnem) leghosszabb éjszakáján.

December 13-án nagyszabású ünnepségeket tartanak országszerte. Minden vidék megválasztja a saját Luciáját, aki fehér ruhában, gyertyakoszorúval a fején hozza el a fényt. Bár az óvodákban és iskolákban is megemlékeznek az ünnepről, a helyi, hagyományos Lucia ünnepség a templomban zajlik. A Luca napi menet bevonulás közben dalokat énekel, majd az est fénypontjaként megkoronázzák Luciát.

Lucia szerepe itt nem ér véget, kórházakat, hospice házakat és munkaközösségeket látogat a napokban, hogy a legelesettebb gyerekek és felnőttek életébe vigyen egy kis fényt és örömet. Otthon és a munkahelyeken is megemlékeznek az ünnepről. Ilyenkor Luca macskája süteményt esznek mindenhol. A sáfrányos, mazsolás édesség elengedhetetlen tartozéka a Luca napnak.

A legsötétebb napokon nemsokára túl leszünk, Lucia napján remény költözik a szívünkbe, hogy kifelé megyünk a télből és beköszönt a világosság.

Lucia 2013

2013. december 13. Soluppgången är klockan 09:11, solnedgången är 14:18. Dagen är 5 timmar lång. Solen står lågt, den orkar nätt och jämt upp över horisonten. Då den ofta är täckt med moln, är det mörkt och grått också på dagen. Många gående har reflexväst eller armband på sig annars är det omöjligt att se dem på de mörka vägarna. I alla fönster lyser adventsljus och stjärna hela dagen, för de ger lite ljus i mörkret. Sommarens ljusa nätter har varit borta sedan länge.

Den som kan flyger söderut för att få lite värme och ljus. Den som stannar hemma, kan ladda upp med hopp på Luciadagen, att vintern ska sluta och våren ska komma. 

Innan införandet av Gregorianska kalendern var 13 december den kortaste dagen på året, så natten var den längste (men idag infaller vintersolståndet 21 december).

Det finns massor av traditioner och vidskepelser som tillhör till Luciadagen i den ungerska folktron. Lucia var en häxa som gjorde trolltyg mot alla hem. För att undvika det, skulle man inte göra kvinnliga sysslor. På Luciadagen började männen att snickra den trebenta Luciastolen. De arbetade lite grann på den varje dag, men den fick inte bli klar förrän på julafton. Den som tog med stolen till midnattsmässan och klev upp på den i kyrkan, kunde se häxorna. 

Luca széke // Luciastolen

I den svenska folktron räknades dagens längsta natt också som farlig. Då var det bäst

att stanna inomhus, för övernaturliga makter spökade ute. 

Från 1800-hundra talet har firandet haft en koppling till en kristen legend: jungfrun Sankta Lucia som dog som martyr på Sicilien på 200-talet efter Kristus. Sankta Lucia är en av de få högtiderna i det protestante landet Sverige som är namngivet efter ett helgon.

Lucias (och Lucifers) namn kommer från det latin ordet lux som betyder ljus. Kanske därför är den här högtiden så viktig i Sverige var man längtar så mycket efter vår och ljus under årets (nästan) mörkaste natt.

13:e december finns det många stora Luciafiranden i hela landet. Alla landskap väljer sin egen Lucia som tar med ljus i vit klänning och med ljuskrona på sig. Fast man brukar fira Lucia på dagis, skolor och arbetsplatser, sker den lokala och traditionella Luciahögtiden på kyrkan. Luciatåget kommer in i kyrkan sjungandes Luciasånger.

Men det betyder mycket mer att vara Lucia: hon besöker hospice och kliniker och arbetsplatser för att sprida lite ljus och glädje var det behövs.

Hemma och på arbetsplatsen firar man Lucia också. Då äter man Lussekatter överallt. Kakan med saffran och russin är nödvändig till festen.

De mörkaste dagarna ska snart vara över, på Luciadagen börjar man hoppas att vi lämnar vintern bakom oss och ljuset kommer. 

A hétvége kultusz // Helg kulten

"Péntek van!" - kiáltanak fel, gondolják megkönnyebbülve, teszik közzé az interneten hétről-hétre oly sokan az egész világon.
Nincs ez másképp Svédországban sem, sőt! A svédek egész héten szó nélkül, példás polgárként dolgoznak. Munka után általában az ügyes-bajos dolgaikat intézik, vásárolnak, edzenek, olvasnak(!), néha egy-egy mozi is belefér. Hogy munka után koncertre menjenek netán beüljenek sörözni a barátokkal, kollégákkal? Fel sem merül egy átlagos, hétköznap este! Valamint hétfőtől-csütörtökig otthon sem jellemző az alkoholfogyasztás.
Aztán végre itt a várva-várt nap, péntek van! A munkahelyen jól indul a reggel: a főnökök és a  beosztottak egyformán örülnek a közelgő hétvégének. Nem ritka, hogy ilyenkor a kávészünetet egy kis "pénteki" süteménnyel dobják fel a dolgozók.
Munka után a legtöbb svéd egy helyen gyűlik össze, a helyi Systembolagetben, hogy beszerezzék a hétvégén elfogyasztandó italokat. Egy tökéletes péntek estén a svédek kibontanak egy üveg bort a vacsorához, majd a kanapén iszogatva nézik a tévét, miközben chipset vagy pattogatott kukoricát majszolnak. Ezt amolyan pénteki lazításnak nevezik. Ilyenkor üres a társasházhoz tartozó mosókonyha, a színházak sem számítanak sok nézőre.
Természetesen a fiatalok útra kelnek az éjszakába. De az idősebbeknek is megadatik a lehetőség, hogy péntek vagy szombat este a helyi pubban lazítsanak vagy igyák magukat teljesen részegre. Feltéve, ha kapnak helyet és ha bírják anyagilag. Sundsvall kisváros, így ha erre vállalkozunk, akkor biztos, hogy előbb-utóbb összetalálkozunk ismerősökkel. Mivel ők is hasonló célból érkeztek, aligha fognak meglepődni.
A szombat hasonlóképpen telik, társas összejövetelek, evés-ivás, de persze utazás, kirándulás és értelmes programok is szerepelhetnek a hétvégi palettán. Pénteken és szombaton minden lehet! A vasárnap csendesen telik, hiszen hétfőn újra munkanap.

Vajon mit jelent a hétvége a gyerekeknek? A pénteki lazítás számukra sokszor megegyezik a gátlástalan chipszzabálással, aminek azért a szülők igyekeznek egy idő után véget vetni, hogy ne fájduljon meg a lurkók hasa. Ugyanez a helyzet a szombati édességgel ( = lördagsgodis). Svédországban úton-útfélen kapható a kimért édesség: gumicukor, karamell, cukorka és egyéb nyalánkságok tömkelege. Már a látványtól is cukorbetegséget lehet kapni. Az IKEÁban nevén nevezik a kínálatot és szombati édességként árulják a színes és édes csemegéket. Ezek szerint ezt csak szombaton (v)eszik?

A gyerekeket meg lehet győzni arról, hogy hétköznap fogják vissza magukat az édességgel. De ha eljön a péntek és a szombat, akkor maguk emlékeztetik a feledékeny szülőket, hogy itt az ideje a chipsnek és a cukorkának. A felnőttek is szeretik ezeket a nyalánkságokat. Előfordul, hogy egy-egy szem cukrot ők is bekapnak hétköznap. De az utolsó munkanapon magától értetődően rájárnak az édességre. Pénteken és szombaton lelkiismeret-furdalás nélkül lehet enni-inni. Mert itt a munka gyümölcse a  lazítás és a nem az unalmas hétköznapokat édesítik meg (felnőtt vagy gyerek) csemegével.

”Det är fredag!” – ropar, tänker man lite lättad, man delar det på internet så som många människor i hela världen gör varje vecka.

Det är inte annorlunda i Sverige. Svenskarna arbetar flitig, utan ett ord hela veckan. Efter jobbet ska de handlas mat, motionera, läsas bok(!), ibland går de på bio. De tänker inte ens på att gå på konsert eller dricka öl med kompisar på en normal vardagskväll. Dessutom är det inte vanligt mellan måndag och torsdag att dricka alkohol hemma heller.

Äntligen är den längtade dagen här, det är fredag! På jobbet är morgonen härlig: chefen och medarbetarna känner sig lika glada över den kommande helgen. Det är vanligt, att kollegorna tar med kakor till fredagsfika.

Efter jobbet åker de flesta svenskarna till ett ställe: Det lokala Systembolaget för att handla dryckerna som ska konsumeras i helgen. På en perfekt fredagskväll öppnar svenskarna en flaska vin till middagen, sen ligger de på soffan och tittar de på tv, medan de äter lite chips eller popkorn och dricker öl eller vin. Det heter fredagsmys. Den där tiden är tvättstugan i huset tom, teatrarna spelar sällan på fredagarna därför att de räknar med lite publik.

Naturligtvis går ut ungdomarna, men för de äldre är det också möjligt att mysa på en lokal pub alternativt supa sig fulla om de har råd med det. Sundsvall är en liten stad, så om man går ut, är det säkert att man träffar folk. Eftersom de bekanta kommer i samma avsikt, är de heller inte förvånade över att träffas.

På lördagen är det likadant, folk träffas, man äter och dricker, men det går bra att göra en utflykt, resa eller göra andra förnuftiga aktiviteter. På fredag och på lördag kan man göra vad som helst! Söndagen är fridfull, för nästa dag är vardag igen.

Vad betyder helg för barnen? Fredagsmys betyder att de äter chips utan slut, fast föräldrarna försöker få stopp på det innan de får ont i magen. Det är samma med lördagsgodis. I Sverige kan man köpa lösgodis i varje hörn, alltså söta grejer i enorm mängd. Man kan få diabetes redan när man ser det. På IKEA säljer man godis under namnet lördagsgodis. Troligen betyder det att man köper och äter det bara på lördag?

Man kan övertyga barnen om att de får äta bara lite godis på vardagarna. Men när fredag och lördag kommer, är det barnen som påminner sina glömska föräldrar att det är dags för lördagsgodis nu. Vuxna tycker också om godis. Det förekommer att de tar några styckar på vardagarna. Men på sista arbetsdagen är det självklart att de trycker i sig en mängd godis. På fredag och lördag kan man äta och dricka utan dåligt samvete.

För i veckan avstår man nästan helt från godis och andra saker som man förgyller sin helg med.