Svéd ősz, magyar tél // Svensk höst och ungersk vinter

Az ősz beköszöntével Sundsvallban télbe fordult az idő. A hőmérő higanyszála az átlagos öt fokról inkább kacsintgat lefelé, mint felfelé. Ez magyar viszonyok között már télnek számít, de itt ilyen az ősz. Elővettem a sálat, a kesztyűt és a Budapesten használt télikabátomat.

Ilyen felszerelésben látogattam el a nemzetközi ételpiac sundsvalli turnéállomására. A magyar sátorban természetesen lángost árultak, ami nagy kedvencnek számít Svédországban is (igaz, itt főleg garnélarákkal és kaviárral fogyasztják). Az eladóknak vacogott a foguk és az anyanyelvemen panaszkodtak az időjárásra. Dehát ahogyan az északi mondás tartja: nincs rossz idő, csak rossz ruházat.

lángos Svédországban // lángos i Sverige

Ebben a tudatban pakoltunk az idei utolsó erdei kempingezésre. Csak úgy, mint tavaly ősszel, most is táborozni indultunk a barátainkkal a Skälsjö tó melletti vadkempingbe. Induláskor fújt a szél és esett az eső, de végül szép időnk volt a kirándulás ideje alatt. Egy lakóautóval és két lakókocsival vágtunk neki az útnak. A tavalyi tapasztalatokból kiindulva rögtön elfoglaltuk a szélfogó menedéket. Tábortüzet gyújtottunk az előre odakészített tűzifával és grilleztünk, ami ugye kötelező elfoglaltság minden svédes kempingezés alkalmával.

Nem fáztunk, mivel jól felöltöztünk: hosszúalsó, sínadrág, két pulóver, kesztyű és a svéd viszonyokhoz való télikabát. A menedék alól kilépve ragyogtak a csillagok a tisza, őszi égbolton. A városi fények nem tompították a látványt. Tiszta levegő, csönd, csak a tűz ropogása hallatszott.
Másnap vörösáfonyát szedtünk a környéken, légpuskával célbalőttünk, a gyerekek – szülői felügyelet mellett – fát vágtak és faragtak.

Este ismét grilleztünk és a tűz mellett beszélgettünk. De az éles levegő hamar elbágyasztott minket, így nemsokára visszavonultunk és mély álomba szenderültünk. Csakúgy, mint a természet, hiszen októberben már megérkezhet az első hó.

Skälsjön

När hösten kom, blev det vinter i Sundsvall. Medeltemperaturen, som är ungefär fem grader, faller oftare än stiger. Under ungerska förhållanden betyder det här vädret vinter, men i Sverige är det bara höst. Jag tog fram höstjackan, vilken jag använde i Budapest på vintern. Halsduken och vantarna är också framme, och barnen har ofta mössor på sig.

I sådan utrustning besökte jag den internationella matmarknaden i Sundsvall. I det ungerska tältet sålde man lángos, som är stor favorit också i Sverige (fast svenskarna äter det med räkor och rom). Säljaren frös och klagade över vädret på mitt modersmål. Men som det nordiska talesättet säger: ”det finns inget dåligt väder, bara dåliga kläder.”

Medvetna om detta packade vi till årets sista skogscamping. Precis som förra året åkte vi till vildmarkscampingen vid Skälsjön. När vi åkte, blåste det och det regnade, men vi hade fint väder på platsen. Sällskapet åkte med en husbil och två husvagnar. När vi var framme, slog vi ner oss i vindskyddet, vilket vi tyckte om också förra året. Vi tände eld med ved som låg där förberedd och vi grillade som är ju obligatorisk när man campar på svenskt sätt. 

Vi hade mycket kläder på oss, så vi frös inte: långkalsonger, skidbyxor, två tröjor, vantar och en vinterjacka som passar till det svenska vädret. När man gick ut från vindskyddet, lyste stjärnorna klart på höstens himmel och runt oss var det kolsvart. Ren luft, tystnad, det var bara elden som knastrade. 

Nästa dag plockade vi lingon, sköt med luftgevär, barnen högg ved och snickrade under föräldrarnas kontroll. 

På kvällen grillade vi igen och vi pratade vid elden. På grund av den friska luften blev vi trötta, så vi drog oss tillbaka och somnade snart. Precis som naturen själv, för den första snön kan komma redan i oktober. 

Lakóautóval az Anyukám Mondta étterembe (Lakóautóval Európában, második rész) // Med husbil till restaurangen Anyukám Mondta (= "Min mamma sa") – Med husbil i Europa, andra delen

Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentek meg cikkek és beszámolók egy encsi étteremről. Vajon mit tudnak ők ott, a szlovák határ közelében, hogy a pesti ember hajlandó egy ebéd miatt oda-vissza négyszáz kilométert levezetni?

Nem hagyott nyugodni a dolog, én is ki akartam próbálni az Anyukám Mondta Éttermet. Az előkészületeket még itt, Svédországban megtettem. Már világos volt a nyári tervünk: Lengyelországon és Szlovákián keresztül vezet az utunk Budapestre, miért ne tehetnénk egy kis kitérőt? Kempinget nem találtam a környéken, a legközelebbi panzió is túl messze van. Gondoltam egy nagyot és az illetékesekhez, vagyis az Anyukám Mondta Étteremhez fordultam és megkérdeztem tőlük, hogy a lakóautónkkal ott éjszakázhatnánk-e a személyzeti parkolóban. A választ hamar megkaptam Dudás Szabolcstól, az étterem egyik tulajdonosától: semmi akadálya, hogy náluk táborozzunk, várnak minket szeretettel, csak időben foglaljunk asztalt.

Így is tettünk. Amikor már tudtuk, hogy mikor érkezünk, felhívtuk őket Krakkóból. A Tátrán keresztül haladtunk a célunk felé, Kassától délre már egyenes út vezetett az étteremhez. Leparkoltunk a megbeszélt helyen és a foglalt időpontban beléptünk az Anyukám Mondta kapuján.

Az étterem kívülről „semmi különös.” Egy földszintes sarokház fehérre mázolva. Talán a titok egyik nyitja ez lehet. A hely nem hivalkodik, hanem vállalja, hogy Encs része, természetes módon belesimul az utcai látképbe. Aki betér hozzájuk, az úgyis megtapasztalja, mit tud az Anyukám Mondta.

Anyukám Mondta bejárat // ingång

A másik tulajdonos, Dudás Szilárd fogadott bennünket a teltházas étteremben és ő volt segítségünkre egész este. Mivel az autó biztonságban parkolt, így bátran fordulhattunk hozzá az ital ügyében is. Természetesen a ház borát választottuk. Az anyukám mondtás címkével ellátott Bolyki Ördöngős hamar a pincéből az asztalunkra került.

Bolyki ördöngős, Anyukám mondta

Az étterem kínálata csodás kevercse az olaszos és a zempléni-magyar ízvilágnak. A Dudás testvérek Olaszországban kezdték a pályafutásukat, nem csoda, hogy hazahozták, amit érdemesnek tartottak.

Kezdetnek választottunk egy kis „ízelítőt a kamrából.” Különféle olasz sonkákból és egyéb ínyencségekből válogathatunk háromfélét egy tányérra. Külön kiemelném a gorgonzolakrémet, ami nem csak engem, de az élettársamat is egycsapásra levette a lábáról.

Dudás Szabolcs, Anyukám Mondta

Ha fellapozzuk a főételeket, akkor szép számmal találunk pizzákat is a kínálatban. Az Anyukám Mondta Étterem pizzériaként indult, ami kézenfekvő a tulajdonosok olaszországi tapasztalatai után. Szívesen megkóstoltam volna valamelyik különlegességet, de végül a „kacsazsúr” névre hallgató főételt választottuk mindketten. Kacsacombot, kacsamellet és kacsamájat, mellé káposztás derelyét tálalt fel nekünk Szilárd. Ezeken sorok gépelése közepette nagyokat nyelek, gondolatban újra átélem-átérzem az ízvilágot.

Kacsazsúr // Ankatallrik

Az Anyukám Mondta vezérmotívuma, hogy kiváló minőségű alapanyagokat használnak a világ minden tájáról, de lehetőleg helyből. Mindenki azon dolgozik, hogy a vendégek otthon érezzék magukat az étteremben. Nincs feszengés, nincs fölösleges pucc. Pontosan ezt jelképezi a szerény sarokház, ami nem lóg ki az encsi épületek közül.

Anyukám Mondta

Az étteremben körbepillantva ugyanezt az egyszerűséget veszem észre. A pincérek nem frakkban, hanem mutatós, anyukám mondtás pólóban szolgálnak fel. Mi is hagyjuk otthon a túlzottan elegáns ruhákat! Itt az ételeké és a kedves, családias vendéglátásé a főszerep.

Dudás Szilárd & Dudás Szabolcs, Anyukám Mondta

A kávé is Anyukám Mondta alapelvekkel és módszerekkel készül, szívvel-lélekkel. Ezt a mennyei harmóniát láttam viszont az élettársam arcán. A kávé mellé egy kis konyak is dukált, szakszerűen szervírozva.
Jómagam egy ribizlis süteményt rendeltem. A desszertbor tekintetében Szilárdra bíztam magam. Külön felhívta a figyelmemet, hogy a bort csak az édesség elfogyasztása után kortyolgassam, hiszen nem azonos a kettő cukortartalma.

Anyukám Mondta

A desszert után itt volt az ideje, hogy fizessünk és visszabattyogjunk a kivételes táborunkba. Az árszínvonal pénztárcafüggő, de annyi bizonyos, hogy drágább és rosszabb étterem bőven akad. A pénzünkért kiváló és egyedülálló ételeket kaptunk, valamint kedves és profi vendéglátásban volt részünk.
Amikor elbúcsúztunk, a felszolgálók jó éjszakát kívántak és remélték, hogy az alkalmi kemping megfelelő lesz számunkra. Ehhez kétség nem fért, jól aludtunk az étterem udvarában.

Azóta bárkinek mesélünk a nyaralásról, az Anyukám Mondta mindig központi téma, visszük a hírüket Magyarországtól Svédországig.

Anyukám Mondta logó

Nuförtiden har jag hört och läst mycket om en restaurang som ligger i en liten stad i nordöstra Ungern, Encs. Jag undrade vad de gör vid den slovakiska gränsen, så att folk från Budapest kör 20 mil bara för att äta lunch. (Allt finns i Budapest, är det ovanligt, att folk åker utanför stan för att besöka en restaurang.)

Budapest - Encs

Eftersom jag blev nyfiken ville jag prova restaurangen Anyukám Mondta. Förberedelserna gjorde jag här, i Sverige. Vår sommarplan var redan klar: vi åker till Budapest genom Polen och Slovakien, så vi kan vika av till österut lite grann för att besöka restaurangen. Jag hittade ingen camping i närheten och det närmaste pensionatet ligger på för långt avstånd. Så jag bestämde mig att skriva ett mejl till restaurangen och fråga dem om vi kan parkera en natt med husbilen på deras personalparkering. (Det finns nästan inga ungerska husbilar, så jag tror att det var ett ovanligt önskemål.) Szabolcs Dudás, en av ägarna svarade snabbt: att det går bra att parkera hos dem, vi är välkomna men han rekommenderar att boka bort så fort som möjligt.

Vi gjorde så. När vi visste när vi skulle komma fram, ringde vi dem från Krakow. Vi åkte dit genom Tatrabergen, efter Kosice var det raka vägen till restaurangen. Vi parkerade på deras parkering och vi gick in genom Anyukám Mondtas port på den bestämda tiden.

Restaurangen är ”inget speciellt” från utsidan. Byggnaden är ett envånings hörnhus som har vitmålade väggar. Det kan vara deras hemlighet till framgångarna. Restaurangen ser ut som ett helt vanligt hus i Encs, för de vill delta i den lilla stadens liv och till detta behövs det ingen spektakulär byggnad. Den som besöker restaurangen, får ändå veta vad Anyukám Mondta kan.

 Den andra ägaren, Szilárd Dudás hälsade oss välkomna på den fullsatta restaurangen och han hjälpte oss hela kvällen. Eftersom bilen stod på parkeringen, kunde vi välja de drycker som rekommenderades till maten. Naturligtvis valde vi husets vin. En flaska Bolyki Ördöngős med restaurangens egen etikett kom genast från vinkällaren till vårt bord.

Restaurangens maträtter är en blandning av de italienska och lokala, ungerska smakerna. Bröderna Dudás började sin karriär i Italien, så det är inte märkvärdigt att de tog med hem det som de tyckte om.
Först ska vi ta ett litet ”smakprov från skafferiet.” Till förrätt kunde man välja tre olika saker från menyn. Allt från olika italienska skinkor till andra läckerheter. Jag måste speciellt nämna en gorgonzola crème, vilken vi båda beställde, helt fantastisk.

Om man kollar på huvudrätter i menyn, hittar man många olika pizzor. Anyukám Mondta var en pizzeria i början, vilket man kan förstå efter de erfarenheter som ägarna fick i Italien. Jag funderade över att äta en pizza, men till slut valde vi en ankatallrik med anklår, ankbröst, anklever och deg gjord av potatis fylld med söt kål. Medan jag skriver de här raderna, sväljer jag mycket för jag känner smakerna i munnen igen.

Anyukám Mondtas ledmotiv är att de använder råvaror med god kvalitet från hela världen, men om det går, handlar de lokalt. När man sitter i restaurangen känner man att de verkligen arbetar för att gästerna ska trivas och känna sig hemma. Deras enkla hörnhus symboliserar exakt den här tanken, byggnaden är inte annorlunda som alla andra enkla hus i Encs.

Samma gäller servitörernas kläder: de har ingen frack på sig, de serverar mat i en snygg tröja som har restaurangens logo. Man ska lämna de för eleganta kläderna hemma! Här spelar maträtterna och den vänliga familjära stämningen huvudrollen.

Kaffet är gjort efter Anyukám Mondtas värderingar, alltså med kropp och själ. Denna himmelska harmoni såg jag på min sambos ansikte när han serverades kaffet tillsammans med en liten cognac.
Jag beställde en rödvinbärkaka som efterrätt. Angående dessertvin lät jag Szilárd välja. Han rekommenderade mig att smaka vinet efter att jag åt upp kakan, för de har inte samma sockerhalt.

Sen var det dags att betala och promenera tillbaka till vår speciella camping. Om en restaurang är billig eller dyr, beror på hur mycket pengar man har i plånboken. Men det finns dyrare och samtidigt sämre restauranger. För pengarna får man utmärkt och unik mat här, vänlig och professionell service.

När vi tog avsked, önskade servitörerna god natt och de hoppades att den tillfälliga campingen blir passande för oss. Så blev det, vi sov gott på restaurangens gård.

När vi berättar om vår semester, pratar vi alltid om Anyukám Mondta. Vi har rekommenderat det från Ungern till Sverige många gånger.

A húsvéti boszorkányoktól a Valpurgis ünnepig // Från påskkärringar till Valborgsmässoafton

Nagycsütörtök napján a gyerekek kendőt kötnek a fejükre, kipirosítják az arcukat és így, húsvéti boszorkánynak öltözve jártak házról-házra, hogy egy kis édességért cserébe kellemes ünnepeket kívánjanak.

Ez a szokás egy népi hiedelmből ered, mely szerint a boszorkányok nagycsütörtökön felkerekedtek és seprűnyélen Blåkulla-ba repültek, hogy ott az ördöggel ünnepeljenek egészen húsvét vasárnapig. Svédországban jelentős volt a boszorkányüldözés, ezért ha egy nőre ráfogták, hogy Blåkulla-n járt, akkor az az életébe kerülhetett. Hiába védekezett a megvádolt asszony, hogy ő nem ment sehova, ugyanis a boszorkányok úgy tudtak elrepülni, hogy testben mindvégig otthon maradtak. Gyakran gyerekek tanúskodtak ellenük, mert a babona szerint őket is magukkal vitték a boszorkányok, hogy együtt vegyenek részt az ördögi tivornyán. Érdekesség, hogy Blåkulla nevű település több helyen is létezik a valóságban is, az egyik Sundsvalltól nem messze helyezkedik el.

Blåkulla

Nagycsütörtökön csak fél napot dolgozik a svédek többsége, nagypéntek piros betűs ünnep, hogy legyen idő Blåkulla-ba repülni méltóképpen megülni az ünnepet. Továbbá a húsvét hétfő is fizetett szabadnap.

Természetesen a svédek ilyenkor is megterítik a svédasztalt. A húsvéti ételek hasonlítanak a karácsonyiakhoz, de valamivel könnyebbek a fogások. A sonka, a pácolt hering és a tojás nem hiányozhatnak a menüből. A karácsonyi must helyett húsvéti mustot fogyasztanak. Az íze ugyanaz, de a malátás üdítőitalt ilyenkor påskmust (húsvéti must) néven árulják az üzletekben.

húsvéti must

A tojásfestésnek itt is van hagyománya, de a svédek számára ugyanolyan fontos, hogy a hosszú tél után a lakást tavaszi díszbe öltöztessék. A legkedveltebb szín a sárga, talán azért, mert a nárcisz (melynek svéd neve påsklilja, azaz húsvéti liliom) ilyenkor virágzik. A bokrokat színes tollpihékkel díszítik fel, ebből lesz a húsvéti nyírfavessző, melynek eredete virágvasárnaphoz köthető. 

påskris // húsvéti nyírfavessző

A gyerekek húsvéti tojásokat kapnak ajándékba. Ezek különböző méretű, díszes, tojás alakú kartonpapír tokok, amelyekbe édességet, apró játékokat rejtettek a szülők. Csokinyúllal csak elvétve találkoztam az üzletekben, a csokitojás előfordul, de a svéd gyerekek még mindig az apró cukorkáknak örülnek a legjobban. 

Påskägg // svéd húsvéti tojás

Idén tavaszias volt az időjárás húsvétkor, de tavaly, amikor március elején itt jártam, még jócskán hó borította a földet. Mivel sütött a nap, a szomszédok kint üldögéltek a hóban. Én ilyet előtte még nem láttam! A kulturális sokk elemi erővel hatott rám, az (akkor még leendő) élettársamtól vártam a magyarázatot.

- Hát ezek meg mit csinálnak? – kérdeztem.
- Kávéznak.
- A HÓBAN????
- Igen.
- Miii????
- Ez itt teljesen természetes.

Mindezidáig a szabadtéri kávézásról más elképzeléseim voltak, dehát észak ebben is különbözik.

kávézás a hóban // fika i snön

Az elmaradt rossz idő április 30-án érkezett meg. Ez a nap nevezetes dátum Svédországban (és többfelé Európában), ugyanis ilyenkor tartják a Valpurgis ünnepet. Mint sok más szokás, ez is a pogány időkbe nyúlik vissza. Mikor leszáll az este, a svédek összegyűlnek, hatalmas tüzet gyújtanak és énekelnek. Elégetik a régi dolgaikat és egyúttal a telet is, hogy helyet adjanak a megújhódásnak, a tavasznak. Régebben több napig égett a hatalmas tűz, ugyanis a kanapétól kezdve a rossz autógumiig mindent rádobtak. Manapság a környezettudatos svédek már csak fát égetnek. A hatás így is magával ragadó, de a helyiek legyintenek, ez semmi a régi máglyákhoz képest.

A városban többfelé tartottak Valpurgis ünnepet, a legnagyobb mulatság már délután négykor elkezdődött a Norra Berget-en. A résztvevők élvezhették a tavaszi időjárást, azaz jégesőt és egy kis havat. „Tipikus Valpurgis!” – mondták a svédek.

Valborg//Valpurgis, Norra Berget

Valborg//Valpurgis, Norra Berget

Nálunk, a lakótelepen is szerveztek ünnepséget, ami csak este hétkor kezdődött. Addigra „elvonult a vihar, felsütött a nap.” Továbbra is hideg volt, a jégeső nyomai látszottak a földön. Jól felöltözve, a  szomszédokkal karöltve mentünk ki a tűzhöz. A máglyát a templom melletti téren gyújtották és műsor gyanánt a gyülekezeti kórus énekelt. Bár a szokás pogány eredetű, később a kereszténység Szent Valburga nevét kapcsolta hozzá a naptári időpont miatt.

Amikor már leégett a tűz és olyan hideg lett, hogy képtelenség volt tovább köszönteni a tavaszt a szabadban, akkor az egész szomszédság nálunk folytatta az ünneplést énekléssel, zenével és vidámsággal. Egészségetekre!

Valpurgis nálunk // Valborg hos oss

På skärtorsdag klär på sig barnen som påskkärringar (de har schalett på huvudet och målar kinderna röda) och knackar på hos folk för att önska trevlig påsk. De blir belönade med lite godis.

Den här traditionen kommer från en gammal folktro. Enligt denna flög häxorna på kvast till Blåkulla på skärtorsdagen för att festa vilt med djävulen. De återvände på påskdagen. Häxprocesserna var betydelsefulla i Sverige, så om en kvinna blev anklagad för att hon var i Blåkulla, kunde det kosta henne livet. Det spelade ingen roll om hon protesterade och förklarade att hon inte åkt till någonstans, för häxorna kunde flyga till Blåkulla medan deras kropp var hemma. Oftast var det barnen som vittnade mot dem, för enligt folktron tog häxorna med några barn till Blåkulla för att delta i festen tillsammans med fan själv. Det är märkligt att det finns Blåkulla på flera ställen i verkligheten, en av dem är i närheten av Sundsvall.

De flesta jobbar bara halv dag på skärtorsdag. Långfredag är röd högtidsdag för att det ska finnas tid för att flyga till Blåkulla sköta sitt firande. Dessutom är annandag påsk också en betald ledig dag.

Naturligtvis dukar svenskarna sitt smörgåsbord. Påskmaten är ungefär lika julbordet, men rätterna är lite lättare. Skinka, inlagd sill och ägg saknas inte på menyn. Istället för julmust dricker man påskmust. Smaken är det samma, det är bara etiketten som är annorlunda på flaskorna. 

Traditionen att måla ägg finns det här också, men det är lika viktigt att dekorera lägenheten i vårfärger efter den långa vintern. Den mest vanliga färgen är gul, kanske för den gula påskliljan blommar vid den här tiden. Man pyntar med fjädrar på buskarna som blir till påskris. Det är en symbolisk koppling till palmsöndagen.

Barnen får påskägg som present. De är pappersägg med färgat påskmotiv i olika storlek. Föräldrarna gömmer godis och små leksaker i dem. Jag har sällan sett chokladkaniner och -ägg på affärerna. Orsaken kan vara att lösgodis är det mest omtyckta.

Det här året var det vårväder vid påsk, men i fjol var det mycket snö på marken. Trots detta var fint väder, solen sken, så grannarna satt ute i snön. Sådant har jag inte sett förut! Jag blev (kultur)krockad och väntade på förklaringen av min blivande sambo:

- Vad gör grannarna egentligen? – Frågade jag.

- De fikar.

- I SNÖN?????

- Ja.

- Va? 

- Det är fullt normalt här.

Jag trodde inte att man gjorde sådant, alltså att fika på gården i en meter snö, men i Norden är annorlunda på det här sättet också.

Det kalla vädret kom 30:e april. Det här datumet är viktigt i Sverige och på många andra ställen i Europa för den där dagen firar man Valborgsmässoafton. Som många andra traditioner hittar man ursprunget i den hedniska tiden. När kvällen kommer, samlas svenskarna, och de tänder en stor brasa och sen sjunger de. De bränner sina gamla grejer och vintern samtidigt, för att de ger plats till det nya, till våren. Tidigare brann brasan under flera dagar, för man kastade dit en gammal soffa, bildäck osv. Nu förtiden bränner de miljövänliga svenskarna bara trä. Elden ser fin ut ändå, fast lokalfolk säger att det är ingenting om man jämför brasorna förr i tiden. 

På Valborg var det fest på flera ställen i stan, den största ägde rum på Norra Berget vid fyratiden. Publiken kunde uppleva vårvädret, alltså mycket hagel och lite snö. „Typisk Valborg!” – kommenterade svenskarna.

Hos oss i bostadsområdet fanns det också en Valborgsfirande. Det började klockan sju, så ovädret försvann och solen sken. Det var kallt fortfarande, och spåren av is kunde man se efter haglet. I varma kläder gick vi ut med grannarna för att titta på elden. Brasan tändes vid kyrkan och det var kyrkokören som sjöng. Fast högtiden har hedniskt ursprung, deltog kyrkan i Valborgsfirandet antagligen för att fira helgonet heliga Valborg.

När elden brann upp och det blev så kallt, att det var omöjligt att fira våren utomhus, då fortsatte grannarna firandet hos oss. Vi spelade musik och hade trevligt tillsammans. Skål!

Egy másik élet Vikingföldön // Ett annat liv i Vikingalandet

A Határátkelő felkérésére írt cikkem, mely aznap este az Indexen kötött ki:

http://hataratkelo.blog.hu/2014/03/14/egy_masik_elet_vikingfoldon

index.hu főoldala

http://index.hu/index2/

Artikeln kom upp på en stor, ungersk bloggsida som handlar om ungrarna som bor utomlands. De hade frågat mig om jag ville skriva om mitt liv (som viking) och det ville jag. Den originaltexten kan man nå här:

http://hataratkelo.blog.hu/2014/03/14/egy_masik_elet_vikingfoldon

På kvällen dök upp artikeln på den största ungerska nyhetssidan (index.hu) som har också en blogg „avdelning.” Man kunde öppna texten genom huvudsidan. Det heter ”kanske 15 minuters berömdhet”.

Här kommer översättningen av berättelsen. Redaktören skrev inledningen, allt annat är mina tankar.

Dagens författare, Zsofi har bott i Sverige från maj förra året, så hon har ganska bra översikt om livet i Sundsvall. Två saker hjälpte henne mycket för att anpassa sig: kärleken och hon hade lärt sig svenska innan hon flyttade ut så hon inte behövde lära sig ett nytt språk. Man får veta om svenskarna att de kan vara jättesnälla, men jag skulle ha vissa problem med surströmming...

Om vi har tur och allt stämmer, kan vi åka från Budapest till Sundsvall på en dag. Man behöver bara flyga till Stockholm, sen åka tre och en halv timme med tåg.

Under min första resa kände jag att jag åkte till världens ute, fast Sundsvall ligger mitt i Sverige på östkusten. Men staden tillhör till Norrland, både på geografiskt och mentalt sätt.

I maj förra året flyttade jag ut till Sundsvall. Om jag blickar tillbaka på det nästan ett år jag bott i Sundsvall, gjorde jag ett bra val. Om man jämför min situation med många andras som bor utomlands, hade jag lite lättare, för jag flyttade till min älskade. Så det var enklare att bosätta och anpassa mig. Men det fanns problem ändå, till exempel Migrationsverket hade ingen aning om att Ungern tillhör till EU…

Jag lärde mig svenska i Budapest, delvis i en kurs, delvis privat. Min anledning var hobby och intresse för landet och dess kultur. Jag började mitt liv i Sundsvall med användbart svenska. Svenskarna var imponerade över att man kan lära sig deras modersmål utomlands.

Trots att alla kan engelska här, krävs det på jobbet att man kan svenska. Det dagliga morgonmötet och de gemensamma fikapauserna går på svenska. De är lite blandning av yrkes- och privatsnack. Många användbara idéer är föds där och ledarna får veta direkt alla problem som dyker upp.

Den svenska chefen är faktiskt en av kollegorna som deltar i dagliga rutinerna på samma sätt som de andra gör, men han eller hon kan hjälpa om man själv inte kan gå vidare. Chefen försöket inte bevisa att bara han eller hon kan ha rätt, eftersom det är möjligt, att underordnade ser problemet från ett annat perspektiv. Den svenska chefen uppmuntrar till att göra ett bra arbete och fokuserar inte på misstag.

Fast man brukar tro på svenskarna att de är kalla och introverta människor, har jag inte upplevt det. Man får några snälla ord från främmande på affären eller på gatan. Man kan alltid lita på bekanta och vänner att de håller vad de lovar.

Här på bostadsområdet umgås vi med våra trevliga grannar, på sommaren brukar vi grilla och campa, på vintern äter vi middag tillsammans. Fast de erkänner själva att det inte är så vanligt i ett bostadsområde i Sverige.

Vad gör man på fritiden?

I Sundsvall och närheten är det naturen som bjuder de flesta möjligheterna. Vintersport är populärt. Efter några minuters bilåkning kan man åka skridskor, slalom och längdskidåkning. Eller man kan heja till det lokala ishockeylaget.

På sommaren är det populärt att göra utflykter, plocka bär och svamp. Många åker med husbil eller husvagn för avståndet kan vara långt och man kan campa vart som helst i Sverige.

Kulturella upplevelser kan man också hitta i Sundsvall. Regelbundet finns det bra konserter, teaterföreställningar, diverse besök av författare och olika föredrag. De som bor i Norrland kan gärna åka bil ett par timmar om de vill delta i ett evenemang.

Tio intressanta saker om Norrland:
1.       På sommar är det ljust på kvällarna och nätterna, man använder inte gatubelysningen.

2.       Bilisterna i Norrland kör säkert på de hala, isiga vägarna, medan det jämt är olyckor i södra delen av Sverige. Här på norden är man stolt över att trafiken går och skolorna blir inte stängda för att det faller mycket snö.

3.       I regionen gillar man att äta surströmming. Den mest populära sorten producerar man fyra mil från Sundsvall. Nej, här känner man inte lukten.

4.       Det är få som röker, men många människor använder snus. Trots att man inte kunde bevisa att det kan orsaka cancer, är det förbjudet i alla EU-länder.

5.       Det är en populär vana i Norrland, att man inte svarar ”ja” på en fråga men suger tänderna. Lite som i Beatles låten Girl men kortare.

6.       Äldre människor, de som joggar och vissa andra har broddar på skorna under vintern för att undvika olyckor.

7.       I skogen lever älgar, lodjur, björnar, vargar och ormar fritt.

8.       De flesta av norrlänningar är nöjda med systembolaget. Där handlar de mest öl och vin på fredag eftermiddagarna. Om de har möjlighet, köper de brännvin från utomlands eller har egen tillverkning.

9.       Sundsvallsborna (som andra svenskar) kan prata om hockey flera timmar. De analyserar matcherna och funderar på chanserna på ett religiöst sätt. De tycker om att skoja över dialekter. Olika regioner mot varandra, kontra rikssvenska. Man får inte ta det seriöst!

10. Norrlänningar tycker om att köra snöskoter på vintern, men man måste vara försiktig för att inte välta.

Vikingkarácsony I. // Vikingajul I.

God jul! Emlékszem, néhány évvel ezelőtt az IKEA áruház ezekkel a szavakkal kívánt boldog karácsonyt a Budapest utcáin elhelyezett óriásplakátokon. A god-good-gut szó jelentésére még csak rá lehet jönni valahogy, de mi lehet az a jul? Míg több európai nyelvben a karácsony szó magában foglalja az ünnep keresztény jellegét (Christmas, Weihnachten), addig Skandináviában a viking eredetet őrzi a jul szó.

God jul!

A svédek már advent előtt karácsonyi fényekkel díszítik a lakást: a háromszög alakú, elektromos gyertya és a csillag minden ablakban világít. Ily módon a „hosszú skandináv éjszakák” is könnyebben elviselhetőek.

Adventi gyertya

Adventi csillag

Napközben a kávé mellé mindig kerül az asztalra néhány svéd, karácsonyi sütemény, a pepparkakor, valamint a mazsolával és mandulával feldobott forraltbor, a glögg. Alkoholos és alkoholmentes változata egyaránt közkedvelt.

Glögg & pepparkakor

Míg Magyarországon a karácsonyi ételeket hivatalosan az ünnepen kezdik enni, addig Svédországban gyakorlatilag ezt teszik egész decemberben. Az éttermek egymással versengve csábítják a vendégeket a megterített julbord-hoz, azaz a karácsonyi ételekkel megrakott svédasztalhoz. Ez a hagyomány a viking időkbe nyúlik vissza, az evés-ivás fontos tartozéka volt az akkori ünnepnek (is).

A karácsonyi asztalon leggyakrabban az alábbi ételek kapnak helyet:

- karácsonyi sonka: kb. mint a magyar húsvéti sonka, de főzve árulják. Otthon csak mustárba, mézbe és zsemlemorzsába kell forgatni.

- májpástétom

- pácolt hering

- marinált lazac

- húsgolyók

- apró virslik (prinskorvar)

- anjovis-szal, azaz szardellával dúsított „rakott krumpli”, a Jansson kísértése (Janssons frestelse).

Julbord, a karácsonyi svédasztal

Jansson kísértése

A snapsz elengedhetetlen tartozéka az ünnepnek, de akik inkább alkoholmentes frissítőre szavaznak, azok a karácsonyi mustot fogyasztják. Ez az ital egy malátás, szénsavas üdítő, nem édes, cukros, inkább kellemesen fanyar íze van. Csak advent idején és húsvétkor lehet kapni (akkor húsvéti must néven szerepel), de karácsonykor a legnépszerűbb. Ilyenkor a többi üdítőital szóba sem kerül, a kólára rá se néznek a vásárlók. Hiába a masszív reklámkampány, a Coca-Cola eladása minden decemberben drasztikusan csökken Svédországban. Próbálkoztak már a recept megvásárlásával és saját must gyártásával is, sikertelenül. Több, különböző márkájú karácsonyi must létezik, véleményem szerint a norrlandi Zeunerts a legfinomabb.

Külön tudomány, hogyan fogyaszt az ember a karácsonyi asztalról. Tiszta szerencse, hogy több alkalommal is nyílik lehetőség gyakorlásra advent idején, így szenteste már tapasztaltan állhatunk neki a fogásoknak. A legjobb, ha egyszerre csak halas, vagy húsos ételeket teszünk a tányérra, ne keverjük! És főleg ne ejtsük bele a májast a heringes üvegbe (ahogy én tettem).

(Folyt. köv.)

God jul! Jag minns, att varuhuset IKEA önskade god jul på svenska på reklamplakat i Budapest några år sen. Man kan lätt gissa vad ordet god-good-gut kan betyda, men hur är det med jul? Vad är det för nånting? Medan ordet jul har en anknytning till den kristna festen i flera europeiska språk (Christmas, Weihnachten), går ordet till vikingatraditionerna i Skandinavien.

Svenskarna börjar julpynta redan innan advent: de tar fram de triangellika ljusstakarna och hänger julstjärnor som lyser i varje fönster. På det här sättet kan man lättare klara de långa, mörka kvällarna.

Till fika äter man svenska julkakor som heter pepparkakor och man dricker glögg med russin och mandel. Det är populärt med- eller utan alkohol.

I Ungern börjar man äta julmat på julafton, i Sverige gör man det hela december. Restaurangerna konkurrerar med varandra för att bjuda gästerna till dukat julbord, som är smörgåsbord med julmat. Den här traditionen har sitt ursprung i vikingatiden, att äta och dricka tillhörde (också) dåtidens fest.

På julbordet kan man oftast hitta följande maträtter:

- julskinka: det är ungefär som påskskinka i Ungern, men man köper den förkokt. Man behöver bara griljera den med honung, senap och ströbröd.

- lite prinskorv

- leverpastej

- inlagd sill

- gravad lax

- köttbullar

- ”Potatisgratäng” med ansjovis som heter Janssons frestelse.

Snapsen tillhör naturligtvis till festen, men de som dricker alkoholfria drycker, tar julmust. Det är en kolsyrad läsk med malt, som har mer bitter än söt smak. Man kan köpa det från advent och till påsk (heter drycken påskmust), men det är mest populärt vid jul. Då kommer de andra läskedryckerna inte ens i fråga, man tittar inte på colaburkarna på affärerna. Trots de aggressiva reklamkampanjerna minskar Coca-Colas försäljning drastiskt varje december i Sverige. De försökte köpa receptet, eller producera egen must, utan succé. Det finns julmust med olika märken, jag tycker att Zeunerts från Norrland är den godaste.

Det är en konst hur man äter från julbordet. Det är ren tur att man har möjlighet att öva under advent, så man kan konsumera julmat med viss erfarenhet på julafton. Det är bäst om man inte tar fisk eller kött på tallriken samtidigt, det är bäst att inte blanda dem! Men viktigaste att man inte tappar leverpastejbiten i sillburken (som jag gjorde).

(Fortsättning följer)

Süssünk lapkenyeret! // Baka tunnbröd!

A szomszédaimnak hála megismerkedtem egy máig élő, ősi, svéd hagyománnyal, nevezetesen a tunnbröd ( ~ lapkenyér) sütés tudományával.

Úticélunk a 137 km-re északra fekvő település, Bjästa. Egy régi ház előtt parkolunk le, kiderült, hogy ez az ún. bagarstuga, a sütöde. Amint belép az ember, máris úgy érezi, hogy egy Selma Lagerlöf regénybe csöppent bele. Kendős asszonyok sürögnek-forognak, tésztát gyúrnak, nyújtanak, kemencébe teszik a kenyeret. Hajnalban kezdték, de még egy teknőre való tésztát kell megsütniük.

Az egyik asszony kislabda méretű golyókat formáz a tésztából, egy másik szétnyomkodja, majd belisztezve összehajtja. Ez utóbbi művelet nemsokára a gyerekek irányítása alá kerül.

Ezután félkészre nyújtjuk a tésztát. Ha ez megvan, akkor a következő asszony dolgozza ki a lapkenyér végső formáját, majd végül egy rücskös sodrófával sok apró lyukat üt a tésztán. Utána a kenyeret egy széles lapátra csúsztatják, majd zsupsz, be a kemencébe. A sütésért egy másik asszony felelős, nagyon kell figyelnie, mert a vékony tészta csak néhány pillanatig lehet bent a sütőben, különben odaég.

Néhány frissensült kenyeret megkenünk vajjal, sajtot szelünk rá és elfogyasztjuk. A többi összecsomagolva várja a sorsát a hűvösön. Ugyanis a lapkenyér hagyományosan hozzátartozik a surströmming, azaz a rohasztott hering kultuszhoz.

A sütöde mindennel fel van szerelve: munkaasztallal, több különféle sodrófával, fatüzeléses kemencével és egyéb eszközökkel. Csak a tésztát kell magunkkal vinni. Az ajtón diszkrét felhívás figyelmeztet bennünket, ne felejtsük el kitakarítani a helyiséget magunk után. Dehát ez a svédeknél magától értetődő. Ami közös, az mindenkié, nem pedig senkié.

A sütödében nincs fűtés, a kemence környékén lehet melegedni. Vagy pedig munka közben. Ugyanis aki dolgozik, az nem fázik. Magam is kipróbálom a lapkenyér sütés tudományát. Az elsődleges nyújtásban segédkezem, lisztezem, igazítom, fordítom a tésztát a svéd asszonyok útmutatásai szerint. Jó alapanyaggal könnyű dolgozni. Használható, félkész tésztát továbbítok a végső nyújtásra. Mindenki kap lehetőséget, hogy részt vegyen a sütésben. Hamar kidőlünk és a sarokban pihegünk, majszoljuk a vajaskenyeret. Hiába, akik leghamarabb kezdték, ők bírják a legtovább. Még a nyolcvan éves néni is lepipál bennünket, puhány városiakat.

Az egésznapos munka után mjukt tunnbröd ( ~ lepénykenyér) sütéssel “lazítanak” az asszonyok. Hasonlóan készítik, mint a lapkenyeret, de vastagabb a tésztája, tehát a kemencében is több idő kell neki.

Miután mindennel elkészültek, különféle lisztből és egyéb alapanyagokból bekeverik a másnapi tésztát. Ehhez egy óriási, szinte betonkeverő nagyságú gépet használnak. Az asszonyok azzal a gondolattal térnek nyugovóra, hogy másnap hajnalban is egy hatalmas teknő tészta várja őket sütésre készen.

Tack vare mina grannar, fick jag uppleva en gammal, svensk tradition, nämligen hur man bakar tunnbröd.

Vi åker till Bjästa, som ligger 14 mil norrut. Vi parkerar vid ett gammalt hus, som är bagarstugan. När man går in, känner man sig som i en Selma Lagerlöf roman. Kvinnorna har hucklen på huvudet och kavlar deg med stor energi, de stoppar in brödet i ugnen. De började sitt arbete i gryningen, men de måste hinna baka ytterligare en balja deg.

En av dem gör små bollar av deg, en annan kvinna pressar bollen, viker ihop den och lägger den i mjöl. Barnen tar snart över den här sysslan. Nästa steg är att kavla degen till en viss storlek. När det är klart, kavlar en annan kvinna degen vidare, till den får sin rätta form. Sen använder hon en speciell brödkavel, för att göra små hål i degen. Därefter stoppar hon in den i ugnen med en brödspade. En annan kvinna är ansvarig för ugnen. Hon måste vara observant, för den tunna degen kan bränna efter några sekunder.

Vi äter några nybakade bröd med smör och lite ost. De andra brödpaketen ligger på ett kallt ställe för att svalna. Det äts för det mesta till surströmming.

Bagarstugan är utrustad med allt som behövs: bakbord, flera olika kavlar, ugn och andra nyttiga grejer. Man behöver bara ta med sig degen. På dörren hänger en liten lapp: man får inte glömma städa efter sig. Men det är självklart hos svenskarna. Det som är gemensamt, tillhör alla och alla känner sig ansvariga.

Det finns inga element i bagarstugan, man kan få värme vid ugnen. Eller med arbete. Den som jobbar, fryser inte. Jag provar själv hur man bakar tunnbröd. Jag hjälper till med att kavla i första steget. Jag gör det efter de svenska kvinnornas anvisningar. Med bra deg är det lätt att arbeta, resultatet ser användbart ut. Jag ger det vidare till nästa steg. Alla får möjlighet att delta i bakningen. Vi blir helt slut och snart vilar vi i hörnet och äter tunnbrödsmacka igen. Ja, de som började tidigast, orkar längst. Den åttioåriga tanten är också piggare än vad vi, ”stadsfolk” är.

Kvinnorna som jobbat hela dagen, bakar mjukt tunnbröd som ”paus.” Det gör man nästan som tunnbröd, men degen är tjockare, så det behöver lite mer tid i ugnen.

När de är klara med allt, förbereder de degen för morgondagen. De fyller alla ingredienser (t.ex. flera olika mjöl) i den jättestora degmaskinen som blandar ihop allt. Maskinen är nästan så stor som en betongblandare. På kvällen tog vi ett glas vin för att koppla av men kvinnorna lade sig tidigt sig, därför att imorgon bitti i gryningen väntar en stor balja med ny deg på dem.

Luca nap - a legfényesebb svéd ünnep // Luciadagen – den mest strålande svenska högtiden

2013. december 13. A nap 9 óra 11 perckor kel és 14 óra 18 perckor nyugszik. 5 órán keresztül van világos. Alacsonyan jár a nap, szinte leér a földre. Sokszor felhők takarják, ilyenkor napközben is sötétség, szürkeség borul a vidékre. A gyalogosok fényvisszaverő mellényt vagy karkötőt viselnek, különben lehetetlen őket észrevenni az utakon. Az ablakokban egész nap világít az adventi gyertya és csillag, hogy egy kis fényt vigyenek a szinte állandó sötétségbe. Hol van már a 24 órán át tartó, nyári világosság?

Aki megteheti, az elrepül melegebb éghajlatra, hogy egy kis meleget és fényt szívjon magába. Aki itthon marad, az december 13-án, Luca napján, azaz Sankta Lucia ünnepén töltődhet fel reménnyel, hogy egyszer vége lesz a télnek és eljön a tavasz.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, tehát ekkor volt leghosszabb az éjszaka (ellenben a mai téli napforulóval, ami december 21-re esik). 

Luca napjához babonák és népszokások egész sora kötődik a magyar néphitben. Lucát, mint boszorkányt tartották számon, aki rontást hoz a házra. Èppen ezért aznap tilos volt a legtöbb női munka. A férfiak elkezdték faragni a három lábú Luca székét. Minden nap dolgoztak rajta egy keveset, de csak karácsony estére volt szabad elkészülni vele. Aki magával vitte az éjféli misére és ráállt a templomban, az megláthatta a boszorkányokat.

A svéd néphagyományban is veszélyesnek számított az év leghosszabb éjszakája. Ilyenkor legjobb volt otthon maradni, mert kint természetfölötti lények kísértettek. 

Az 1800-as évektől kezdve egyre szorosabban kötődik az ünnephez egy keresztény legenda: a mártítrhalált halt szicíliai szűz, Szent Lucia alakja. Szent Lucia napja egyike azon kevés ünnepeknek a protestáns Svédországban, melyek egy szenthez kötődnek.

Lucia (csakúgy, mint Lucifer) neve a latin lux, azaz fény szóból ered. Talán ezért van akkora jelentősége ennek az ünnepnek Svédországban, ahol annyira várják az emberek a tavaszt és a fényt az év (majdnem) leghosszabb éjszakáján.

December 13-án nagyszabású ünnepségeket tartanak országszerte. Minden vidék megválasztja a saját Luciáját, aki fehér ruhában, gyertyakoszorúval a fején hozza el a fényt. Bár az óvodákban és iskolákban is megemlékeznek az ünnepről, a helyi, hagyományos Lucia ünnepség a templomban zajlik. A Luca napi menet bevonulás közben dalokat énekel, majd az est fénypontjaként megkoronázzák Luciát.

Lucia szerepe itt nem ér véget, kórházakat, hospice házakat és munkaközösségeket látogat a napokban, hogy a legelesettebb gyerekek és felnőttek életébe vigyen egy kis fényt és örömet. Otthon és a munkahelyeken is megemlékeznek az ünnepről. Ilyenkor Luca macskája süteményt esznek mindenhol. A sáfrányos, mazsolás édesség elengedhetetlen tartozéka a Luca napnak.

A legsötétebb napokon nemsokára túl leszünk, Lucia napján remény költözik a szívünkbe, hogy kifelé megyünk a télből és beköszönt a világosság.

Lucia 2013

2013. december 13. Soluppgången är klockan 09:11, solnedgången är 14:18. Dagen är 5 timmar lång. Solen står lågt, den orkar nätt och jämt upp över horisonten. Då den ofta är täckt med moln, är det mörkt och grått också på dagen. Många gående har reflexväst eller armband på sig annars är det omöjligt att se dem på de mörka vägarna. I alla fönster lyser adventsljus och stjärna hela dagen, för de ger lite ljus i mörkret. Sommarens ljusa nätter har varit borta sedan länge.

Den som kan flyger söderut för att få lite värme och ljus. Den som stannar hemma, kan ladda upp med hopp på Luciadagen, att vintern ska sluta och våren ska komma. 

Innan införandet av Gregorianska kalendern var 13 december den kortaste dagen på året, så natten var den längste (men idag infaller vintersolståndet 21 december).

Det finns massor av traditioner och vidskepelser som tillhör till Luciadagen i den ungerska folktron. Lucia var en häxa som gjorde trolltyg mot alla hem. För att undvika det, skulle man inte göra kvinnliga sysslor. På Luciadagen började männen att snickra den trebenta Luciastolen. De arbetade lite grann på den varje dag, men den fick inte bli klar förrän på julafton. Den som tog med stolen till midnattsmässan och klev upp på den i kyrkan, kunde se häxorna. 

Luca széke // Luciastolen

I den svenska folktron räknades dagens längsta natt också som farlig. Då var det bäst

att stanna inomhus, för övernaturliga makter spökade ute. 

Från 1800-hundra talet har firandet haft en koppling till en kristen legend: jungfrun Sankta Lucia som dog som martyr på Sicilien på 200-talet efter Kristus. Sankta Lucia är en av de få högtiderna i det protestante landet Sverige som är namngivet efter ett helgon.

Lucias (och Lucifers) namn kommer från det latin ordet lux som betyder ljus. Kanske därför är den här högtiden så viktig i Sverige var man längtar så mycket efter vår och ljus under årets (nästan) mörkaste natt.

13:e december finns det många stora Luciafiranden i hela landet. Alla landskap väljer sin egen Lucia som tar med ljus i vit klänning och med ljuskrona på sig. Fast man brukar fira Lucia på dagis, skolor och arbetsplatser, sker den lokala och traditionella Luciahögtiden på kyrkan. Luciatåget kommer in i kyrkan sjungandes Luciasånger.

Men det betyder mycket mer att vara Lucia: hon besöker hospice och kliniker och arbetsplatser för att sprida lite ljus och glädje var det behövs.

Hemma och på arbetsplatsen firar man Lucia också. Då äter man Lussekatter överallt. Kakan med saffran och russin är nödvändig till festen.

De mörkaste dagarna ska snart vara över, på Luciadagen börjar man hoppas att vi lämnar vintern bakom oss och ljuset kommer. 

A hétvége kultusz // Helg kulten

"Péntek van!" - kiáltanak fel, gondolják megkönnyebbülve, teszik közzé az interneten hétről-hétre oly sokan az egész világon.
Nincs ez másképp Svédországban sem, sőt! A svédek egész héten szó nélkül, példás polgárként dolgoznak. Munka után általában az ügyes-bajos dolgaikat intézik, vásárolnak, edzenek, olvasnak(!), néha egy-egy mozi is belefér. Hogy munka után koncertre menjenek netán beüljenek sörözni a barátokkal, kollégákkal? Fel sem merül egy átlagos, hétköznap este! Valamint hétfőtől-csütörtökig otthon sem jellemző az alkoholfogyasztás.
Aztán végre itt a várva-várt nap, péntek van! A munkahelyen jól indul a reggel: a főnökök és a  beosztottak egyformán örülnek a közelgő hétvégének. Nem ritka, hogy ilyenkor a kávészünetet egy kis "pénteki" süteménnyel dobják fel a dolgozók.
Munka után a legtöbb svéd egy helyen gyűlik össze, a helyi Systembolagetben, hogy beszerezzék a hétvégén elfogyasztandó italokat. Egy tökéletes péntek estén a svédek kibontanak egy üveg bort a vacsorához, majd a kanapén iszogatva nézik a tévét, miközben chipset vagy pattogatott kukoricát majszolnak. Ezt amolyan pénteki lazításnak nevezik. Ilyenkor üres a társasházhoz tartozó mosókonyha, a színházak sem számítanak sok nézőre.
Természetesen a fiatalok útra kelnek az éjszakába. De az idősebbeknek is megadatik a lehetőség, hogy péntek vagy szombat este a helyi pubban lazítsanak vagy igyák magukat teljesen részegre. Feltéve, ha kapnak helyet és ha bírják anyagilag. Sundsvall kisváros, így ha erre vállalkozunk, akkor biztos, hogy előbb-utóbb összetalálkozunk ismerősökkel. Mivel ők is hasonló célból érkeztek, aligha fognak meglepődni.
A szombat hasonlóképpen telik, társas összejövetelek, evés-ivás, de persze utazás, kirándulás és értelmes programok is szerepelhetnek a hétvégi palettán. Pénteken és szombaton minden lehet! A vasárnap csendesen telik, hiszen hétfőn újra munkanap.

Vajon mit jelent a hétvége a gyerekeknek? A pénteki lazítás számukra sokszor megegyezik a gátlástalan chipszzabálással, aminek azért a szülők igyekeznek egy idő után véget vetni, hogy ne fájduljon meg a lurkók hasa. Ugyanez a helyzet a szombati édességgel ( = lördagsgodis). Svédországban úton-útfélen kapható a kimért édesség: gumicukor, karamell, cukorka és egyéb nyalánkságok tömkelege. Már a látványtól is cukorbetegséget lehet kapni. Az IKEÁban nevén nevezik a kínálatot és szombati édességként árulják a színes és édes csemegéket. Ezek szerint ezt csak szombaton (v)eszik?

A gyerekeket meg lehet győzni arról, hogy hétköznap fogják vissza magukat az édességgel. De ha eljön a péntek és a szombat, akkor maguk emlékeztetik a feledékeny szülőket, hogy itt az ideje a chipsnek és a cukorkának. A felnőttek is szeretik ezeket a nyalánkságokat. Előfordul, hogy egy-egy szem cukrot ők is bekapnak hétköznap. De az utolsó munkanapon magától értetődően rájárnak az édességre. Pénteken és szombaton lelkiismeret-furdalás nélkül lehet enni-inni. Mert itt a munka gyümölcse a  lazítás és a nem az unalmas hétköznapokat édesítik meg (felnőtt vagy gyerek) csemegével.

”Det är fredag!” – ropar, tänker man lite lättad, man delar det på internet så som många människor i hela världen gör varje vecka.

Det är inte annorlunda i Sverige. Svenskarna arbetar flitig, utan ett ord hela veckan. Efter jobbet ska de handlas mat, motionera, läsas bok(!), ibland går de på bio. De tänker inte ens på att gå på konsert eller dricka öl med kompisar på en normal vardagskväll. Dessutom är det inte vanligt mellan måndag och torsdag att dricka alkohol hemma heller.

Äntligen är den längtade dagen här, det är fredag! På jobbet är morgonen härlig: chefen och medarbetarna känner sig lika glada över den kommande helgen. Det är vanligt, att kollegorna tar med kakor till fredagsfika.

Efter jobbet åker de flesta svenskarna till ett ställe: Det lokala Systembolaget för att handla dryckerna som ska konsumeras i helgen. På en perfekt fredagskväll öppnar svenskarna en flaska vin till middagen, sen ligger de på soffan och tittar de på tv, medan de äter lite chips eller popkorn och dricker öl eller vin. Det heter fredagsmys. Den där tiden är tvättstugan i huset tom, teatrarna spelar sällan på fredagarna därför att de räknar med lite publik.

Naturligtvis går ut ungdomarna, men för de äldre är det också möjligt att mysa på en lokal pub alternativt supa sig fulla om de har råd med det. Sundsvall är en liten stad, så om man går ut, är det säkert att man träffar folk. Eftersom de bekanta kommer i samma avsikt, är de heller inte förvånade över att träffas.

På lördagen är det likadant, folk träffas, man äter och dricker, men det går bra att göra en utflykt, resa eller göra andra förnuftiga aktiviteter. På fredag och på lördag kan man göra vad som helst! Söndagen är fridfull, för nästa dag är vardag igen.

Vad betyder helg för barnen? Fredagsmys betyder att de äter chips utan slut, fast föräldrarna försöker få stopp på det innan de får ont i magen. Det är samma med lördagsgodis. I Sverige kan man köpa lösgodis i varje hörn, alltså söta grejer i enorm mängd. Man kan få diabetes redan när man ser det. På IKEA säljer man godis under namnet lördagsgodis. Troligen betyder det att man köper och äter det bara på lördag?

Man kan övertyga barnen om att de får äta bara lite godis på vardagarna. Men när fredag och lördag kommer, är det barnen som påminner sina glömska föräldrar att det är dags för lördagsgodis nu. Vuxna tycker också om godis. Det förekommer att de tar några styckar på vardagarna. Men på sista arbetsdagen är det självklart att de trycker i sig en mängd godis. På fredag och lördag kan man äta och dricka utan dåligt samvete.

För i veckan avstår man nästan helt från godis och andra saker som man förgyller sin helg med.