Vasaloppet – a kilencven kilométeres sífutóverseny // Vasaloppet – den nio mil långa skidtävlingen

„Apáink nyomában a jövőbeni győzelmekért” – hirdeti a mottó a célvonalnál felfüggesztett táblán. A Vasaloppet versenyt, azaz a Vasa-(sí)futást 1922 óta rendezik meg Sälen és Mora között, minden év március első vasárnapján (jövőre egy hetet csúszik az esemény a Falun-ban rendezendő sí világbajnokság miatt).

Vasaloppet cél

A Vasaloppet ötletét Gustav Vasa király története adta, aki a dánok elől menekülve maga is megtette ezt a távot a 16. században.  A jelenleg is regnáló XVI. Carl Gustav volt az első uralkodó, aki részt vett a futamon.

A Vasaloppet útvonala 

Az idei enyhe tél nem kedvezett a Vasaloppet-nek. A nevezetes útszakaszon olyannyira olvadt a hó, hogy a verseny elhalasztása is felvetődött. A több, mint 15000 résztvevő, a szervezők és a nagy számú önkéntes csapat aggódva figyelte az időjárást. A pályát végül sikerült feltölteni hóval, de a versenyzőknek nem volt könnyű dolguk: szinte nyomvonal nélkül, jeges szakaszokon kellett megtenniük a 90 km-t.

Vasaloppet start

A Vasaloppet gyakorlatilag egy teljes hétig tartó rendezvénysorozat, melynek koronája a vasárnapi futam. A többi napokon különféle sífutóversenyeket tartanak, többek között rövidtávú, női és váltó vasa-t. Érdekesség a „nyílt nyom” rendezvény, mely a Vasaloppet 90 km-es pályáján zajlik, de nem mint megmérettetés, csupán regisztrálják a beérkezőket.

A verseny mögött hatalmas apparátus húzódik meg, rengeteg önkéntes segít a lebonyolításban. A Vasaloppet nyomvonala falvakon keresztül vezet. Ezeken a helyszíneken megállókat rendeztek be, ahol többek között lehetőség van vaxoltatni a léceket és áfonyalevest inni. Az Ekströms cég 56 éve támogatja a Vasa-futást a gyümölcsitalával. A sízők szerint nincs jobb frissítő verseny közben, mint egy pohár meleg áfonyalé. Nem túlzás, hogy a csapból is áfonyaleves folyik a Vasaloppet hetében. Az adatok szerint több, mint 63 ezer liter fogy el a versenysorozat ideje alatt.

Vasaloppet - áfonyaleves

A gyümölcs neve olyannyira összefonódott a Vasaloppet-tel, hogy a népnyelv áfonyának hívja az amatőr versenyzőket. Nekik igyekezniük kell, ugyanis egy bizonyos idő elteltével a pihenőhelyeken lezárják a pályát egy kötél segítségével, így onnan már nem lehet továbbmenni.

1924 és 1981 között nők nem vehettek részt a versenyen, mivel úgy tartották, hogy a verseny túlságosan megerőltető számukra. Az élelmes és sportos hölgyek férfinak öltözve vágtak neki a versenynek a tilalom idején.

A svéd versenyzők sportklubok keretében nevezhetnek a Vasaloppet-re, míg a  külföldiek hazájukat képviselik. Természetesen magyarok is teljesítették a távot, ezúton gratulálok mindnyájuknak a nagyszerű eredményhez!

Vasaloppet - a magyar versenyzők helyezései

Idén a norvég John Kristian Dahl lett a verseny győztese. Menetideje 4 óra 14 perc, 33 másodperc. Az első helyezettet népviseletbe öltözött hajdon, az ún. kranskulla várta, hogy koszorút dobhasson a nyakába. Hasonló dicsőség jár az elsőként beérkező nőnek, ebben az évben a szintén norvég Laila Kveli-nek, akit a kransmas, a „koszorús” legény köszöntött a célban.

John Kristian Dahl & kranskullan

Laila Kveli & kransmasen

A svéd televízió élőben közvetíti a versenyt 1966 óta. Nem csak a profikat mutatják, de az amatőr áfonyákat is meginterjúvolják egy-egy pihenőhelyen. Ki tudja? Talán néhányunknak épp ez csinál kedvet a jövő évi versenyhez. Március 16-án, reggel 9 órától lehet jelentkezni a 2015-ös Vasaloppet-re. Hiába kerül 1600 koronába a nevezés, a kb. 15000 hely várhatóan pillanatok alatt betelik. Ez az első megmérettetés a verseny előtt. Elkészülni, vigyázz, kész, rajt!

A start előtt

"I fäders spår – för framtids segrar" – står mottot på skylten över mållinjen. Vasaloppet är den mest berömda längdåkningstävlingen, som genomförs årligen, premiärloppet gick 1922 och numera första söndagen i mars (nästa år blir det en vecka senare på grund av skid VM i Falun).

Vasaloppets idé kom från Gustav Vasas historia, som själv åkte i samma sträcka när han flydde för danskarna på 1500-talet. Carl XVI Gustav var den första kungen som åkte loppet.

Årets milda vinter var inte bra för Vasaloppet. Snön smälte på den berömda sträckan så mycket, att man funderade över att ställa in tävlingen. De mer än 15000 deltagarna, arrangörerna och det stora volontärsteamet tittade oroligt på vädret. Till slut blev spåret fixat genom att man körde dit snö där det fattades. De tävlande hade inget lätt lopp: de åkte 9 mil på isiga sträckor, och dåliga spår. 

Vasaloppet är egentligen en vecka långt evenemang, men viktigaste händelsen är loppet på söndag. På andra dagarna finns det olika längdåkningstävlingar, tex. korta, tjej och stafett vasan. En del av evenemanget är ”öppet spår” som går på samma sträcka som Vasaloppet. Konstigt nog registreras resultaten fast inte är någon tävling.  

Bakom Vasaloppet finns det ett stort team, jättemånga volontärer hjälper till så att allt går som det ska. Spåret går genom byar där det finns stationer för att valla skidorna och dricka blåbärssoppa. Företaget Ekströms har sponsorerat loppet med sin dryck 56 år. Enligt skidåkarna finns det ingen bättre förfriskning under tävlingen än ett glas varm blåbärssoppa. Under vasaloppsveckan får man den direkt från kranen. Enligt statistikerna går det mer än 63 tusen liter blåbärssoppa under en vecka.

Drycken är så synonym med Vasaloppet att de amatörerna kallas för blåbär. De måste skynda sig, för efter en viss tid stänger man av spåret med ett rep vid de olika stationerna och det betyder att de inte får åka vidare.

Mellan 1924 och 1981 var det förbjudet för kvinnor att delta i Vasaloppet för det var ”för jobbigt” för dem. Vissa fyndiga damer tävlade utklädda till män.

De svenska åkarna kan delta i loppet genom sina skidklubbar, men utlänningar kan åka bara som nationalitet. Naturligtvis har ett antal ungrare åkt Vasaloppet, jag är glad för att de genomförde detta kraftprov. Grattis!

Norrmannen John Kristian Dahl vann loppet det här året. Han åkte 4:14:33. Den ogifta kranskullan i folkdräkt väntar på vinnaren i målet för att kasta kransen runt halsen. Vinnaren i damklassen blev  norska Laila Kveli 2014, och hon fick samma pris från kransmasen.

Naturligtvis sänder SVT Vasaloppet direkt, premiäråret var 1966. De visar inte bara proffsen, utan gör också intervjuer de som åker för motionens skull. Vem vet? Kanske det motiverar några att delta i loppet nästa år. Från 16. mars klockan 9:00 kan man anmäla sig till Vasaloppet 2015. Trots att anmälningen kostar 1600 kr., tar de cirka 15000 platser slut på några minuter. Det är en för-tävling innan Vasaloppet. Klara, färdiga, gå!