Vikingkarácsony II. // Vikingajul II.

December 24., délután három óra. Egész Svédország a tévé előtt ül és a Donald Kacsa (svédül Kalle Anka) rajzfilm összeállítást nézi. A hagyomány 1960 karácsonyáig nyúlik vissza, ekkor sugározta először a svéd televízió (svt) a Disney blokkot, amit aztán évről-évre megismételt. A máig tartó népszerűségnek az lehet az eredete, hogy a tévében nagyon ritkán lehetett látni rajzfilmeket, ezért várta mindenki a karácsonyi adást. Egyik évben majdnem átkerült a sugárzás joga a TV3 kereskedelmi csatornára, de mivel nem mindenki tudja fogni ezt az adót, kitört az országos botrány. A svédek egy emberként álltak ki Donald Kacsáért.

Természetesen karácsonyi koncertet, templomi közvetítést is láthatunk az svt-n. Az első sorban a királyi család ül figyelő tekintettel, tudják, hogy adásban vannak. A karácsonyi történetet a nép egyszerű gyermeke, Victoria hercegnő olvassa fel a Bibliából.

A Donald Kacsa után a gyerekek tűkön ülnek, hiszen bármelyik pillanatban betoppanhat a mikulás, azaz a jultomte. A tomte eredete a svéd néphagyományban keresendő, de kinézetre az angolszász Santa Clausra hasonlít.

Sosem gondoltam volna, hogy elkísérhetem a svéd mikulást az ajándékosztó útján. Ugyanis életem társa színházi emberként dolgozik év közben, de – mint mondja – a legnehezebb fellépése mindig szentestére tehető, amikor tomte öltözetben, elváltoztatott hangon érdeklődik: vannak itt jó gyerekek?

Jultomte

Szintén a régi, skandináv hagyományokhoz köthető a karácsonyi bakkecske figurája, amely elengedhetetlen kelléke volt a népszokásoknak, játékoknak.

A legismertebb mai, karácsonyi bakkecskét Gävle városában (félúton Stockholm és Sundsvall között) készítik el szalmából. A 13 méter magas, 7 méter széles alkotás szinte minden évben szabotázs áldozatává válik.  A Gävlebakot először 1966-ban állította fel a város, de csak szilveszterig élt, mivel felgyújtották. A bakkecske állítása és illegális lángba borítása azóta is hagyomány Gävle-ben. Hiába fedik be a szalmaszobrot impregnált anyaggal, a tettesek így is majdnem minden évben sikerrel járnak.

Gävlebocken

Gävlebak

Karácsony másnapján megkezdődnek a két ünnep közötti leértékelések. Ilyenkor többen vannak az üzletekben, mint advent idején. Amit nem sikerült karácsonyig eladni, most azt is elviszik, igaz néhány koronával olcsóbban. A tömegben préselődve hamar elillan a karácsonyi hangulat. A vásárlás végeztével az emberek már nem terítik meg otthon a karácsonyi asztalt, inkább behajtanak a gyorsétteremhez és vesznek egy hamburgert. 

24. december, klockan är tre på eftermiddag. Hela Sverige sitter framför tv:n och tittar på Kalle Anka. Traditionen började på julafton 1960, när den svenska tv:n (svt) sände programmet för första gången och därefter fortsatte det varje år. Anledningen till populariteten är att det ganska sällan sändes tecknade filmer på tv:n.  När TV3 fick rättigheterna till Disneys produktioner blev det nästan uppror i landet beroende på att inte alla har den här kanalen. Svenskarna slogs för Kalle Anka.

Naturligtvis kan man titta på gudstjänst och julkonsert på svt. I första raden sitter kungliga familjen med observerande blick, de vet att de visades på tv. Kronprinsessan Viktoria läser upp julevangeliet som vilken Svensson som helst från Bibeln.

Efter Kalle Anka blir barnen upphetsade, för jultomten kan komma när som helst. Tomten kommer från den gamla svenska folkstraditionen, men till utseendet är lik en anglosaxare som Santa Claus.

Jag har aldrig tänkt att jag skulle följa med jultomten på sin tjänsteförrättning. Min sambo, som jobbar med teater, besöker barnen som tomte varje jul. Enligt honom är det den svåraste rollen i hela året. I tomtedräkten, med en annan röst frågar han: finns det några snälla barn här?

Det finns en annan figur som tillhör till den gamla folkstraditionen: julbocken. Den använde man tidigare i den svenska kulturen.

Den mest berömda, nutidens julbock gör man i Gävle (halvvägs mellan Stockholm och Sundsvall) av halm. Gävlebocken, som är 13 meter hög och 7 meter bred, utsätts för sabotage nästan varje år. Bocken uppställdes 1966 första gången, men den brändes vid nyårsafton samma år. Varje år ställer man ut en julbock i Gävle och varje år blir den nerbränd. Trots att staden använder impregnerat material på julbocken, lyckas gärningsmän bränna den nästa varje år. Det går till och med att spela på vilket datum den blir nerbränd.

Andradagen börjar mellandagsrea. Då är det mer folk på affärerna än vid advent. Den som butikerna inte kunde sälja innan jul, köper man några kronor billigare nu. Man pressar sig i kön, utan att känna någon julkänsla.  När man är klar med shoppingen, dukar man inte julbordet hemma. Man svänger in till en snabbrestaurang och köper en hamburgare. 

Vikingkarácsony I. // Vikingajul I.

God jul! Emlékszem, néhány évvel ezelőtt az IKEA áruház ezekkel a szavakkal kívánt boldog karácsonyt a Budapest utcáin elhelyezett óriásplakátokon. A god-good-gut szó jelentésére még csak rá lehet jönni valahogy, de mi lehet az a jul? Míg több európai nyelvben a karácsony szó magában foglalja az ünnep keresztény jellegét (Christmas, Weihnachten), addig Skandináviában a viking eredetet őrzi a jul szó.

God jul!

A svédek már advent előtt karácsonyi fényekkel díszítik a lakást: a háromszög alakú, elektromos gyertya és a csillag minden ablakban világít. Ily módon a „hosszú skandináv éjszakák” is könnyebben elviselhetőek.

Adventi gyertya

Adventi csillag

Napközben a kávé mellé mindig kerül az asztalra néhány svéd, karácsonyi sütemény, a pepparkakor, valamint a mazsolával és mandulával feldobott forraltbor, a glögg. Alkoholos és alkoholmentes változata egyaránt közkedvelt.

Glögg & pepparkakor

Míg Magyarországon a karácsonyi ételeket hivatalosan az ünnepen kezdik enni, addig Svédországban gyakorlatilag ezt teszik egész decemberben. Az éttermek egymással versengve csábítják a vendégeket a megterített julbord-hoz, azaz a karácsonyi ételekkel megrakott svédasztalhoz. Ez a hagyomány a viking időkbe nyúlik vissza, az evés-ivás fontos tartozéka volt az akkori ünnepnek (is).

A karácsonyi asztalon leggyakrabban az alábbi ételek kapnak helyet:

- karácsonyi sonka: kb. mint a magyar húsvéti sonka, de főzve árulják. Otthon csak mustárba, mézbe és zsemlemorzsába kell forgatni.

- májpástétom

- pácolt hering

- marinált lazac

- húsgolyók

- apró virslik (prinskorvar)

- anjovis-szal, azaz szardellával dúsított „rakott krumpli”, a Jansson kísértése (Janssons frestelse).

Julbord, a karácsonyi svédasztal

Jansson kísértése

A snapsz elengedhetetlen tartozéka az ünnepnek, de akik inkább alkoholmentes frissítőre szavaznak, azok a karácsonyi mustot fogyasztják. Ez az ital egy malátás, szénsavas üdítő, nem édes, cukros, inkább kellemesen fanyar íze van. Csak advent idején és húsvétkor lehet kapni (akkor húsvéti must néven szerepel), de karácsonykor a legnépszerűbb. Ilyenkor a többi üdítőital szóba sem kerül, a kólára rá se néznek a vásárlók. Hiába a masszív reklámkampány, a Coca-Cola eladása minden decemberben drasztikusan csökken Svédországban. Próbálkoztak már a recept megvásárlásával és saját must gyártásával is, sikertelenül. Több, különböző márkájú karácsonyi must létezik, véleményem szerint a norrlandi Zeunerts a legfinomabb.

Külön tudomány, hogyan fogyaszt az ember a karácsonyi asztalról. Tiszta szerencse, hogy több alkalommal is nyílik lehetőség gyakorlásra advent idején, így szenteste már tapasztaltan állhatunk neki a fogásoknak. A legjobb, ha egyszerre csak halas, vagy húsos ételeket teszünk a tányérra, ne keverjük! És főleg ne ejtsük bele a májast a heringes üvegbe (ahogy én tettem).

(Folyt. köv.)

God jul! Jag minns, att varuhuset IKEA önskade god jul på svenska på reklamplakat i Budapest några år sen. Man kan lätt gissa vad ordet god-good-gut kan betyda, men hur är det med jul? Vad är det för nånting? Medan ordet jul har en anknytning till den kristna festen i flera europeiska språk (Christmas, Weihnachten), går ordet till vikingatraditionerna i Skandinavien.

Svenskarna börjar julpynta redan innan advent: de tar fram de triangellika ljusstakarna och hänger julstjärnor som lyser i varje fönster. På det här sättet kan man lättare klara de långa, mörka kvällarna.

Till fika äter man svenska julkakor som heter pepparkakor och man dricker glögg med russin och mandel. Det är populärt med- eller utan alkohol.

I Ungern börjar man äta julmat på julafton, i Sverige gör man det hela december. Restaurangerna konkurrerar med varandra för att bjuda gästerna till dukat julbord, som är smörgåsbord med julmat. Den här traditionen har sitt ursprung i vikingatiden, att äta och dricka tillhörde (också) dåtidens fest.

På julbordet kan man oftast hitta följande maträtter:

- julskinka: det är ungefär som påskskinka i Ungern, men man köper den förkokt. Man behöver bara griljera den med honung, senap och ströbröd.

- lite prinskorv

- leverpastej

- inlagd sill

- gravad lax

- köttbullar

- ”Potatisgratäng” med ansjovis som heter Janssons frestelse.

Snapsen tillhör naturligtvis till festen, men de som dricker alkoholfria drycker, tar julmust. Det är en kolsyrad läsk med malt, som har mer bitter än söt smak. Man kan köpa det från advent och till påsk (heter drycken påskmust), men det är mest populärt vid jul. Då kommer de andra läskedryckerna inte ens i fråga, man tittar inte på colaburkarna på affärerna. Trots de aggressiva reklamkampanjerna minskar Coca-Colas försäljning drastiskt varje december i Sverige. De försökte köpa receptet, eller producera egen must, utan succé. Det finns julmust med olika märken, jag tycker att Zeunerts från Norrland är den godaste.

Det är en konst hur man äter från julbordet. Det är ren tur att man har möjlighet att öva under advent, så man kan konsumera julmat med viss erfarenhet på julafton. Det är bäst om man inte tar fisk eller kött på tallriken samtidigt, det är bäst att inte blanda dem! Men viktigaste att man inte tappar leverpastejbiten i sillburken (som jag gjorde).

(Fortsättning följer)

Süssünk lapkenyeret! // Baka tunnbröd!

A szomszédaimnak hála megismerkedtem egy máig élő, ősi, svéd hagyománnyal, nevezetesen a tunnbröd ( ~ lapkenyér) sütés tudományával.

Úticélunk a 137 km-re északra fekvő település, Bjästa. Egy régi ház előtt parkolunk le, kiderült, hogy ez az ún. bagarstuga, a sütöde. Amint belép az ember, máris úgy érezi, hogy egy Selma Lagerlöf regénybe csöppent bele. Kendős asszonyok sürögnek-forognak, tésztát gyúrnak, nyújtanak, kemencébe teszik a kenyeret. Hajnalban kezdték, de még egy teknőre való tésztát kell megsütniük.

Az egyik asszony kislabda méretű golyókat formáz a tésztából, egy másik szétnyomkodja, majd belisztezve összehajtja. Ez utóbbi művelet nemsokára a gyerekek irányítása alá kerül.

Ezután félkészre nyújtjuk a tésztát. Ha ez megvan, akkor a következő asszony dolgozza ki a lapkenyér végső formáját, majd végül egy rücskös sodrófával sok apró lyukat üt a tésztán. Utána a kenyeret egy széles lapátra csúsztatják, majd zsupsz, be a kemencébe. A sütésért egy másik asszony felelős, nagyon kell figyelnie, mert a vékony tészta csak néhány pillanatig lehet bent a sütőben, különben odaég.

Néhány frissensült kenyeret megkenünk vajjal, sajtot szelünk rá és elfogyasztjuk. A többi összecsomagolva várja a sorsát a hűvösön. Ugyanis a lapkenyér hagyományosan hozzátartozik a surströmming, azaz a rohasztott hering kultuszhoz.

A sütöde mindennel fel van szerelve: munkaasztallal, több különféle sodrófával, fatüzeléses kemencével és egyéb eszközökkel. Csak a tésztát kell magunkkal vinni. Az ajtón diszkrét felhívás figyelmeztet bennünket, ne felejtsük el kitakarítani a helyiséget magunk után. Dehát ez a svédeknél magától értetődő. Ami közös, az mindenkié, nem pedig senkié.

A sütödében nincs fűtés, a kemence környékén lehet melegedni. Vagy pedig munka közben. Ugyanis aki dolgozik, az nem fázik. Magam is kipróbálom a lapkenyér sütés tudományát. Az elsődleges nyújtásban segédkezem, lisztezem, igazítom, fordítom a tésztát a svéd asszonyok útmutatásai szerint. Jó alapanyaggal könnyű dolgozni. Használható, félkész tésztát továbbítok a végső nyújtásra. Mindenki kap lehetőséget, hogy részt vegyen a sütésben. Hamar kidőlünk és a sarokban pihegünk, majszoljuk a vajaskenyeret. Hiába, akik leghamarabb kezdték, ők bírják a legtovább. Még a nyolcvan éves néni is lepipál bennünket, puhány városiakat.

Az egésznapos munka után mjukt tunnbröd ( ~ lepénykenyér) sütéssel “lazítanak” az asszonyok. Hasonlóan készítik, mint a lapkenyeret, de vastagabb a tésztája, tehát a kemencében is több idő kell neki.

Miután mindennel elkészültek, különféle lisztből és egyéb alapanyagokból bekeverik a másnapi tésztát. Ehhez egy óriási, szinte betonkeverő nagyságú gépet használnak. Az asszonyok azzal a gondolattal térnek nyugovóra, hogy másnap hajnalban is egy hatalmas teknő tészta várja őket sütésre készen.

Tack vare mina grannar, fick jag uppleva en gammal, svensk tradition, nämligen hur man bakar tunnbröd.

Vi åker till Bjästa, som ligger 14 mil norrut. Vi parkerar vid ett gammalt hus, som är bagarstugan. När man går in, känner man sig som i en Selma Lagerlöf roman. Kvinnorna har hucklen på huvudet och kavlar deg med stor energi, de stoppar in brödet i ugnen. De började sitt arbete i gryningen, men de måste hinna baka ytterligare en balja deg.

En av dem gör små bollar av deg, en annan kvinna pressar bollen, viker ihop den och lägger den i mjöl. Barnen tar snart över den här sysslan. Nästa steg är att kavla degen till en viss storlek. När det är klart, kavlar en annan kvinna degen vidare, till den får sin rätta form. Sen använder hon en speciell brödkavel, för att göra små hål i degen. Därefter stoppar hon in den i ugnen med en brödspade. En annan kvinna är ansvarig för ugnen. Hon måste vara observant, för den tunna degen kan bränna efter några sekunder.

Vi äter några nybakade bröd med smör och lite ost. De andra brödpaketen ligger på ett kallt ställe för att svalna. Det äts för det mesta till surströmming.

Bagarstugan är utrustad med allt som behövs: bakbord, flera olika kavlar, ugn och andra nyttiga grejer. Man behöver bara ta med sig degen. På dörren hänger en liten lapp: man får inte glömma städa efter sig. Men det är självklart hos svenskarna. Det som är gemensamt, tillhör alla och alla känner sig ansvariga.

Det finns inga element i bagarstugan, man kan få värme vid ugnen. Eller med arbete. Den som jobbar, fryser inte. Jag provar själv hur man bakar tunnbröd. Jag hjälper till med att kavla i första steget. Jag gör det efter de svenska kvinnornas anvisningar. Med bra deg är det lätt att arbeta, resultatet ser användbart ut. Jag ger det vidare till nästa steg. Alla får möjlighet att delta i bakningen. Vi blir helt slut och snart vilar vi i hörnet och äter tunnbrödsmacka igen. Ja, de som började tidigast, orkar längst. Den åttioåriga tanten är också piggare än vad vi, ”stadsfolk” är.

Kvinnorna som jobbat hela dagen, bakar mjukt tunnbröd som ”paus.” Det gör man nästan som tunnbröd, men degen är tjockare, så det behöver lite mer tid i ugnen.

När de är klara med allt, förbereder de degen för morgondagen. De fyller alla ingredienser (t.ex. flera olika mjöl) i den jättestora degmaskinen som blandar ihop allt. Maskinen är nästan så stor som en betongblandare. På kvällen tog vi ett glas vin för att koppla av men kvinnorna lade sig tidigt sig, därför att imorgon bitti i gryningen väntar en stor balja med ny deg på dem.

Luca nap - a legfényesebb svéd ünnep // Luciadagen – den mest strålande svenska högtiden

2013. december 13. A nap 9 óra 11 perckor kel és 14 óra 18 perckor nyugszik. 5 órán keresztül van világos. Alacsonyan jár a nap, szinte leér a földre. Sokszor felhők takarják, ilyenkor napközben is sötétség, szürkeség borul a vidékre. A gyalogosok fényvisszaverő mellényt vagy karkötőt viselnek, különben lehetetlen őket észrevenni az utakon. Az ablakokban egész nap világít az adventi gyertya és csillag, hogy egy kis fényt vigyenek a szinte állandó sötétségbe. Hol van már a 24 órán át tartó, nyári világosság?

Aki megteheti, az elrepül melegebb éghajlatra, hogy egy kis meleget és fényt szívjon magába. Aki itthon marad, az december 13-án, Luca napján, azaz Sankta Lucia ünnepén töltődhet fel reménnyel, hogy egyszer vége lesz a télnek és eljön a tavasz.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, tehát ekkor volt leghosszabb az éjszaka (ellenben a mai téli napforulóval, ami december 21-re esik). 

Luca napjához babonák és népszokások egész sora kötődik a magyar néphitben. Lucát, mint boszorkányt tartották számon, aki rontást hoz a házra. Èppen ezért aznap tilos volt a legtöbb női munka. A férfiak elkezdték faragni a három lábú Luca székét. Minden nap dolgoztak rajta egy keveset, de csak karácsony estére volt szabad elkészülni vele. Aki magával vitte az éjféli misére és ráállt a templomban, az megláthatta a boszorkányokat.

A svéd néphagyományban is veszélyesnek számított az év leghosszabb éjszakája. Ilyenkor legjobb volt otthon maradni, mert kint természetfölötti lények kísértettek. 

Az 1800-as évektől kezdve egyre szorosabban kötődik az ünnephez egy keresztény legenda: a mártítrhalált halt szicíliai szűz, Szent Lucia alakja. Szent Lucia napja egyike azon kevés ünnepeknek a protestáns Svédországban, melyek egy szenthez kötődnek.

Lucia (csakúgy, mint Lucifer) neve a latin lux, azaz fény szóból ered. Talán ezért van akkora jelentősége ennek az ünnepnek Svédországban, ahol annyira várják az emberek a tavaszt és a fényt az év (majdnem) leghosszabb éjszakáján.

December 13-án nagyszabású ünnepségeket tartanak országszerte. Minden vidék megválasztja a saját Luciáját, aki fehér ruhában, gyertyakoszorúval a fején hozza el a fényt. Bár az óvodákban és iskolákban is megemlékeznek az ünnepről, a helyi, hagyományos Lucia ünnepség a templomban zajlik. A Luca napi menet bevonulás közben dalokat énekel, majd az est fénypontjaként megkoronázzák Luciát.

Lucia szerepe itt nem ér véget, kórházakat, hospice házakat és munkaközösségeket látogat a napokban, hogy a legelesettebb gyerekek és felnőttek életébe vigyen egy kis fényt és örömet. Otthon és a munkahelyeken is megemlékeznek az ünnepről. Ilyenkor Luca macskája süteményt esznek mindenhol. A sáfrányos, mazsolás édesség elengedhetetlen tartozéka a Luca napnak.

A legsötétebb napokon nemsokára túl leszünk, Lucia napján remény költözik a szívünkbe, hogy kifelé megyünk a télből és beköszönt a világosság.

Lucia 2013

2013. december 13. Soluppgången är klockan 09:11, solnedgången är 14:18. Dagen är 5 timmar lång. Solen står lågt, den orkar nätt och jämt upp över horisonten. Då den ofta är täckt med moln, är det mörkt och grått också på dagen. Många gående har reflexväst eller armband på sig annars är det omöjligt att se dem på de mörka vägarna. I alla fönster lyser adventsljus och stjärna hela dagen, för de ger lite ljus i mörkret. Sommarens ljusa nätter har varit borta sedan länge.

Den som kan flyger söderut för att få lite värme och ljus. Den som stannar hemma, kan ladda upp med hopp på Luciadagen, att vintern ska sluta och våren ska komma. 

Innan införandet av Gregorianska kalendern var 13 december den kortaste dagen på året, så natten var den längste (men idag infaller vintersolståndet 21 december).

Det finns massor av traditioner och vidskepelser som tillhör till Luciadagen i den ungerska folktron. Lucia var en häxa som gjorde trolltyg mot alla hem. För att undvika det, skulle man inte göra kvinnliga sysslor. På Luciadagen började männen att snickra den trebenta Luciastolen. De arbetade lite grann på den varje dag, men den fick inte bli klar förrän på julafton. Den som tog med stolen till midnattsmässan och klev upp på den i kyrkan, kunde se häxorna. 

Luca széke // Luciastolen

I den svenska folktron räknades dagens längsta natt också som farlig. Då var det bäst

att stanna inomhus, för övernaturliga makter spökade ute. 

Från 1800-hundra talet har firandet haft en koppling till en kristen legend: jungfrun Sankta Lucia som dog som martyr på Sicilien på 200-talet efter Kristus. Sankta Lucia är en av de få högtiderna i det protestante landet Sverige som är namngivet efter ett helgon.

Lucias (och Lucifers) namn kommer från det latin ordet lux som betyder ljus. Kanske därför är den här högtiden så viktig i Sverige var man längtar så mycket efter vår och ljus under årets (nästan) mörkaste natt.

13:e december finns det många stora Luciafiranden i hela landet. Alla landskap väljer sin egen Lucia som tar med ljus i vit klänning och med ljuskrona på sig. Fast man brukar fira Lucia på dagis, skolor och arbetsplatser, sker den lokala och traditionella Luciahögtiden på kyrkan. Luciatåget kommer in i kyrkan sjungandes Luciasånger.

Men det betyder mycket mer att vara Lucia: hon besöker hospice och kliniker och arbetsplatser för att sprida lite ljus och glädje var det behövs.

Hemma och på arbetsplatsen firar man Lucia också. Då äter man Lussekatter överallt. Kakan med saffran och russin är nödvändig till festen.

De mörkaste dagarna ska snart vara över, på Luciadagen börjar man hoppas att vi lämnar vintern bakom oss och ljuset kommer. 

Heves jeges // Föddes med skridskorna på

Erősen gyanítom, hogy a svédek korcsolyával a lábukon jönnek a világra.

Míg a magyar kétévesek anyukájuk kezét fogva sétálnak az utcán, addig a hasonló korú, svéd apróságok szülői segítséggel korcsolyáznak a jégen. A gyerekek arcát elnézve ebben nincs semmi különös. Néha észreveszik, hogy a lábuk másfelé vándorol, ezen kicsit elcsodálkoznak, de aztán visszaáll a rend és csúsznak tovább.

Bár Magyarországon is népszerű a korcsolyázás, de a svédeknél ez a tevékenység egyenesen nemzeti sportnak számít. A ”tudsz korcsolyázni?” kérdést nem érdemes föltenni Svédországban. Aki netán elkerülte, hogy előbb tanuljon meg korcsolyázni, mint járni, az legkésőbb az iskolában úgyis behozza a lemaradást. Míg a magyarok a korcsolyázás öröméért siklanak a jégen, addig a svédek számára ez csak eszköz a hokihoz, vagy a bandyhoz (focihoz hasonló játék). Sok gyerek űzi ezeket a sportokat, akár edzés, akár családi program keretében. A svédek általában ütővel, koronggal vagy kis, műanyag labdával és kapuval felszerelkezve, teljes sportfelszerelésben látogatnak ki a jégpályára. Ha csak csúszkálni szeretnének, akkor is kötelező a sisak.

A közelben lévő korcsolyapálya a községhez tartozik, ingyenesen igénybevehető. Hétköznap edzéseket tartanak rajta, de hétvégén bárki kilátogathat. Ha hidegebbre fordul az idő, akkor ideiglenes korcsolyapályák nyílnak városszerte. Itt nem érdemes korcsolyabérléssel foglalkozni, mert mindenkinek van saját felszerelése.

Nagy látványosság lehettem a pályán, amikor kezdőként a jégre merészkedtem. A kedves szomszédaimtól kaptam kölcsön a szükséges eszközöket, akik elméletben felkészítettek, majd a gyakorlatban is segítettek. A kezdeti pánik később alábbhagyott, de még sokat kell gyakorolnom, hogy behozzam a svéd kétéveseket. Nemsokára jön a következő kihívás, a síelés…

Jag är helt övertygad om att svenskarna är föddes med skridskor på fötterna.

Medan de ungerska tvååringarna promenerar på gatan och håller mammas hand, åker de svenska småbarnen skridskor med föräldrarna. Från barnets perspektiv är detta helt normalt. Ibland märker de att deras fötter halkar åt sidan men de står fortfarande på skridskorna utan att dratta på rumpan. De blir lite förvånade, men åker vidare.

Fast det är populärt i Ungern också att åka skridskor, men det räknas som nationalsport i Sverige. Frågan ”kan du åka skridskor” är inte värd att ställa till svenskarna. Om man kan undvika att åka skridskor innan man kan gå, lär man sig att åka skridskor i skolan. Medan ungrarna åker skridskor för att det är kul att glida på isen, är det bara ett sätt att förhålla sig till eller börja spela hockey eller bandy (spelet som är likt till fotboll). Många barn spelar de där idrotterna, både som träning och som familjeaktivitet. Det är vanligt att svenskarna besöker isbanan med klubba, puck eller med en liten plastboll, målbur och med full sportutrustning. Om de bara vill åka skridskor, är hjälmen obligatoriskt ändå.

Skridskobanan i närheten tillhör till kommunen, man kan använda den gratis. På vardagarna har klubbarna träningstider på isbanan, men på helgen kan alla åka. När vädret blir kallare, öppnar isbanor med natur is. Här är det inte värt att låna skridskor, för alla har sina egna.

Troligen var jag en stor attraktion på banan, när jag åkte ut på isen som nybörjare. Jag fick låna utrustningen av mina kära grannar, sen hjälpte de mig med teori och praktik på isen. I början var jag i panik, som blev bättre senare, men jag måste öva mycket till jag blir lika duktig som de svenska tvååringarna. Nu kommer snart nästa utmaning, skidåkning…

A hétvége kultusz // Helg kulten

"Péntek van!" - kiáltanak fel, gondolják megkönnyebbülve, teszik közzé az interneten hétről-hétre oly sokan az egész világon.
Nincs ez másképp Svédországban sem, sőt! A svédek egész héten szó nélkül, példás polgárként dolgoznak. Munka után általában az ügyes-bajos dolgaikat intézik, vásárolnak, edzenek, olvasnak(!), néha egy-egy mozi is belefér. Hogy munka után koncertre menjenek netán beüljenek sörözni a barátokkal, kollégákkal? Fel sem merül egy átlagos, hétköznap este! Valamint hétfőtől-csütörtökig otthon sem jellemző az alkoholfogyasztás.
Aztán végre itt a várva-várt nap, péntek van! A munkahelyen jól indul a reggel: a főnökök és a  beosztottak egyformán örülnek a közelgő hétvégének. Nem ritka, hogy ilyenkor a kávészünetet egy kis "pénteki" süteménnyel dobják fel a dolgozók.
Munka után a legtöbb svéd egy helyen gyűlik össze, a helyi Systembolagetben, hogy beszerezzék a hétvégén elfogyasztandó italokat. Egy tökéletes péntek estén a svédek kibontanak egy üveg bort a vacsorához, majd a kanapén iszogatva nézik a tévét, miközben chipset vagy pattogatott kukoricát majszolnak. Ezt amolyan pénteki lazításnak nevezik. Ilyenkor üres a társasházhoz tartozó mosókonyha, a színházak sem számítanak sok nézőre.
Természetesen a fiatalok útra kelnek az éjszakába. De az idősebbeknek is megadatik a lehetőség, hogy péntek vagy szombat este a helyi pubban lazítsanak vagy igyák magukat teljesen részegre. Feltéve, ha kapnak helyet és ha bírják anyagilag. Sundsvall kisváros, így ha erre vállalkozunk, akkor biztos, hogy előbb-utóbb összetalálkozunk ismerősökkel. Mivel ők is hasonló célból érkeztek, aligha fognak meglepődni.
A szombat hasonlóképpen telik, társas összejövetelek, evés-ivás, de persze utazás, kirándulás és értelmes programok is szerepelhetnek a hétvégi palettán. Pénteken és szombaton minden lehet! A vasárnap csendesen telik, hiszen hétfőn újra munkanap.

Vajon mit jelent a hétvége a gyerekeknek? A pénteki lazítás számukra sokszor megegyezik a gátlástalan chipszzabálással, aminek azért a szülők igyekeznek egy idő után véget vetni, hogy ne fájduljon meg a lurkók hasa. Ugyanez a helyzet a szombati édességgel ( = lördagsgodis). Svédországban úton-útfélen kapható a kimért édesség: gumicukor, karamell, cukorka és egyéb nyalánkságok tömkelege. Már a látványtól is cukorbetegséget lehet kapni. Az IKEÁban nevén nevezik a kínálatot és szombati édességként árulják a színes és édes csemegéket. Ezek szerint ezt csak szombaton (v)eszik?

A gyerekeket meg lehet győzni arról, hogy hétköznap fogják vissza magukat az édességgel. De ha eljön a péntek és a szombat, akkor maguk emlékeztetik a feledékeny szülőket, hogy itt az ideje a chipsnek és a cukorkának. A felnőttek is szeretik ezeket a nyalánkságokat. Előfordul, hogy egy-egy szem cukrot ők is bekapnak hétköznap. De az utolsó munkanapon magától értetődően rájárnak az édességre. Pénteken és szombaton lelkiismeret-furdalás nélkül lehet enni-inni. Mert itt a munka gyümölcse a  lazítás és a nem az unalmas hétköznapokat édesítik meg (felnőtt vagy gyerek) csemegével.

”Det är fredag!” – ropar, tänker man lite lättad, man delar det på internet så som många människor i hela världen gör varje vecka.

Det är inte annorlunda i Sverige. Svenskarna arbetar flitig, utan ett ord hela veckan. Efter jobbet ska de handlas mat, motionera, läsas bok(!), ibland går de på bio. De tänker inte ens på att gå på konsert eller dricka öl med kompisar på en normal vardagskväll. Dessutom är det inte vanligt mellan måndag och torsdag att dricka alkohol hemma heller.

Äntligen är den längtade dagen här, det är fredag! På jobbet är morgonen härlig: chefen och medarbetarna känner sig lika glada över den kommande helgen. Det är vanligt, att kollegorna tar med kakor till fredagsfika.

Efter jobbet åker de flesta svenskarna till ett ställe: Det lokala Systembolaget för att handla dryckerna som ska konsumeras i helgen. På en perfekt fredagskväll öppnar svenskarna en flaska vin till middagen, sen ligger de på soffan och tittar de på tv, medan de äter lite chips eller popkorn och dricker öl eller vin. Det heter fredagsmys. Den där tiden är tvättstugan i huset tom, teatrarna spelar sällan på fredagarna därför att de räknar med lite publik.

Naturligtvis går ut ungdomarna, men för de äldre är det också möjligt att mysa på en lokal pub alternativt supa sig fulla om de har råd med det. Sundsvall är en liten stad, så om man går ut, är det säkert att man träffar folk. Eftersom de bekanta kommer i samma avsikt, är de heller inte förvånade över att träffas.

På lördagen är det likadant, folk träffas, man äter och dricker, men det går bra att göra en utflykt, resa eller göra andra förnuftiga aktiviteter. På fredag och på lördag kan man göra vad som helst! Söndagen är fridfull, för nästa dag är vardag igen.

Vad betyder helg för barnen? Fredagsmys betyder att de äter chips utan slut, fast föräldrarna försöker få stopp på det innan de får ont i magen. Det är samma med lördagsgodis. I Sverige kan man köpa lösgodis i varje hörn, alltså söta grejer i enorm mängd. Man kan få diabetes redan när man ser det. På IKEA säljer man godis under namnet lördagsgodis. Troligen betyder det att man köper och äter det bara på lördag?

Man kan övertyga barnen om att de får äta bara lite godis på vardagarna. Men när fredag och lördag kommer, är det barnen som påminner sina glömska föräldrar att det är dags för lördagsgodis nu. Vuxna tycker också om godis. Det förekommer att de tar några styckar på vardagarna. Men på sista arbetsdagen är det självklart att de trycker i sig en mängd godis. På fredag och lördag kan man äta och dricka utan dåligt samvete.

För i veckan avstår man nästan helt från godis och andra saker som man förgyller sin helg med. 

Könyvespolc – Lantos Gábor: 100 nap északon // Bokhylla – Gábor Lantos: 100 dagar i Norden

Régóta tervezek egy könyvajánló rovatot a blogon. Végre eljött az ideje a megvalósításnak.

Sorozatindítónak Lantos Gábor: 100 nap északon c. könyvét szánom. A világot járt sportriporter arra vállalkozott, hogy több, mint három hónapot töltsön északon, méghozzá télvíz idején, 2013. januárja és áprilisa között. Az utazás állomásairól a szerző élőben tudósított a facebookon, bejegyzéseit gazdag képanyaggal illusztrálva.

Egy kis kitérő:

A 100 nap északon-t olvasva egy egészen másik útleírás jutott eszembe, nevezetesen Végh Antal: Északi utakon című könyve a hetvenes évekből. A(z észak) nyugatra vetődött író csak tátotta a száját Svédországban és Finnországban. Manapság az életünket megkönnyítő technika hasonlóan jelen van nyugaton és keleten, csökkent a tárgyi különbség a két régió között. Mégis milyen példát mutat nekünk Svédország továbbra is?

Északon alapvetően bizalommal fordulnak egymáshoz az emberek. Önzetlenül segítenek a másiknak, nem várnak cserébe semmit. Tudják, hogy csak így lehet működtetni az emberi kapcsolatokat, a társadalmat. Mindkét szerzőt váratlanul érte ez a segítőkészség, kedvesség. Megtapasztalták, hogy le lehet ereszteni, nem kell állandóan résen lenni és gyanakodni a felebarátaikra. A két írás között negyven év telt el.

Lantos Gábor a rendelkezésére álló száz nap alatt megfordult Svédországban, Norvégiában,  Dániában, Finnországban, Grönlandon, Izlandon és a Feröer-szigeteken. Magyarországról nézve Skandinávia déli része is északnak számit. Azt el sem tudjuk képzelni, hogy ”feljebb” is van élet. De a szerző nem elégedett meg a ”mediterrán” Oslo-Göteborg-Stockholm-Helsinki vonallal, hanem komolyan véve a célját a valódi északot mutatja be az olvasóknak.

  

Lantos Gábor, a mai kor utazója, természetesen az interneten keresztül foglalta a repülő- és vonatjegyeit, ahogy mi magunk is tesszük. A szállást is a világháló segítségével oldotta meg: a “couchsurfing”, azaz a kanapészörf nevű kezdeményezés által talált fedelet a feje fölé. A házigazdák többségében magyarok voltak, akiknél a szerző nem csak megpihenhetett, hanem egyúttal mindegyikük történetét megismerhette. Szinte nincs olyan szeglete Skandináviának és az északi országoknak, ahova nem vetődött volna el egy-egy magyar. A sok vengéglátó közül nehéz egyet is kiemelni, de számomra talán a legkedvesebb Fogden Barbara, a legészakibb magyar története, aki a Spitzbergákon találta meg a az életcélját, lelki békéjét. Naponta megküzd az elemekkel, fényképez, mer önmaga lenni ott, ahol a helyiek puskával mászkálnak az utcán, mert bármikor feltűnhet egy jegesmedve.

A könyv egyik különlegessége, hogy a szerző a Vasaloppetről is tudósított. A kilencven kilométeres sífutó versenyt minden év március első hétvégéjén rendezik meg a svédországi Dalarnában, Sälen és Mora között. Lantos Gábor együtt izgult a versenyzőkkel, többek között a magyar indulóval is. Bemutatta a háttérben húzódó hatalmas apparátust, írt a versenyhez köthető hírekről, érdekességekről.

Bepillantást nyerhetünk a finn szaunázás rejtelmeibe is. Míg Magyarországon a legtöbb helyen még mindig kötelező fürdőruhában szaunázni, addig Lantos Gábor a klasszikus életformát tapasztalta meg és tette közzé a könyvében: a fatüzeléses szaunában ruha nélkül verejtékeznek a felüdülni vágyók, majd megmártóznak a jeges tóban. Egy északi ember számára ez teljesen természetes, de a magyarok a fejüket csóválva hallgatták a szerző beszámolóját. Bár én csak a szaunázást próbáltam, a csobbanást nem, átérzem Lantos Gábor lelkesedését.

A könyvet olvasva részletes beszámolót kapunk Izlandról, a Feröer-szigetekről és Grönlandról is. Mintha magunk is ott járnánk, mondják a jó útleírásról, mint amilyen a 100 nap északon c. könyv is.

Bár száz nap soknak tűnik, mégsem fér bele minden. Hiányoltam a jégkorongot könyvből, pedig ez itt központi téma, nélküle észak nem lenne ugyanaz.

Szegény Lantos Gábor jól megjárta, amikor átkomponált Tallinnba. Valamiféle ”vedelő járatot” foghatott ki, ráadásul a város sem tetszett ki, túl soknak tartotta a kommunista maradványokat. Ezzel szemben én csak ajánlani tudom a Helsinki – Tallinn kompjáratot, nem volt semmi incidens sem a hajón, sem a városban. Leírhatatlan érzés, amikor a komp beúszik a kikötőbe a jégtáblák között. Számomra szembetűnő volt, ahogyan a skandináv országok árnyéka rávetül Észtországra, egyre kevésbé vannak lemaradva északtól. Közben nem felejtik el a hagyományokat sem, a gazdagon díszített ortodox templomok elvarázsolják a betérőt.

Sajnos a könyvből nem derül ki, mennyire nem igaz a svédekről, hogy iszákosak lennének. A szerzőnek volt alkalma bepillantania egy stockholmi hétvégébe és elhiszem, hogy sok volt neki a látvány. De a svédek csak ilyenkor engednek meg maguknak mindent. Hét közben szinte semmit, vagy csak nagy nagyon keveset fogyasztanak.

A szerző nemtetszését fejezte ki az északi országok bevándorlási politikájával kapcsolatban. Nehezményezte, hogy a thaiföldiek is megtalálták a számításukat vikingföldön. Bár nem örült annak, hogy thai étkezdék nyíltak Skandináviában, egyúttal büszkén számolt be a magyarok vezetése alatt álló étteremről és általában a magyarok sikereiről északon. Lehet és kell is beszélni a bevándorlásról, de teljeskörűen és részrehajlás nélkül.

Elmondhatom, hogy Lantos Gábor megtalálta, miben rejlik észak lényege:

„Körbenézek a fedélzeten. Csupa kisimult arcú ember ül körülöttem. Ezt amúgy mindig megfigyeltem, amikor északon utaztam. Nincsenek zörgő közérteszacskók, nincs tülekedés, idegeskedés. Ha valaki három percig veszi le a kabátját, mögötte a sor türelmesen vár. Itt felesleges sietni.”

Érdemes lenne megjelentetni egy svéd (vagy más északi nyelvű) fordítást, mert úgy láttam, érdekli az északi embereket, hogy máshol a világban miképpen gondolkodnak róluk.

Továbbá várom a folytatást, mondjuk "100 nyári nap északon" címmel. Biztos vagyok benne, hogy nagy sikere lenne.

Jag har sedan länge funderat över att starta en bokrekommendations avdelning i bloggen. Äntligen är det dags att förverkliga det. Först tänkte jag presentera en ungersk bok av Gábor Lantos: 100 dagar i norden. Den beresta ungerska sportjournalisten fullgjorde en stor uppgift: han tillbringade mer än tre månader i norden till på vintern 2013, från januari till april. Han rapporterade om resans etapper direkt på sin facebook sida, med bifogat rikligt bildmaterial.

En liten avvikelse:

100 dagar i norden påminde mig en helt annan resebeskrivning som var skapad på 70-talet av en ungersk författare. Han som lyckades hamna i Skandinavien. Nuförtiden finns samma, vardagliga teknik både i väst och öst, på det sättet är skillnaderna ganska små. Men vad är det för exempel som Sverige visar oss fortfarande?

I norden anförtror sig folk mycket till varandra. De hjälper varandra oegennyttigt, utan att förvänta sig någonting tillbaka. De vet att förhållanden mellan människor och samhället själv kan fungera bara på det här sättet. Båda författarna blev förvånade över hjälpsamheten och snällheten som de fick uppleva i norden. De kände att de kan slappna av, och inte behöver misstro andra hela tiden att någon kanske försöker lura dem. Mellan de två böckerna var det fyrtio år.

Gábor Lantos besökte Sverige, Norge, Danmark, Finland, Grönland, Island och Färöarna i hundra dagar. Från Ungerskt perspektiv verkar ”norr” vara södra delen av Skandinavien. Man kan inte tänka att det finns liv ännu mer norrut. Författaren själv stannade inte vid det

”medelhavsliknande” Oslo-Göteborg-Stockholm-Helsingfors linjen, men han tog sitt arbete seriöst och visade oss den riktiga Norden.

Gábor Lantos, som är nutidens resande, bokade sina flyg- och tågbiljetter genom internet. Som vi själva brukar göra. Han löste boendet på samma sätt, han hittade tak över huvudet genom initiativet “couchsurfing”, alltså soffsurfing. Husvärdarna var mest ungrare. Författaren kunde inte bara vila hos dem, men han kunde lära känna deras historier samtidigt. Det finns nästan inget hörn i Skandinavien eller i Norden där det inte bor några ungrare. Det är svårt att nämna den bästa anekdoten, men för mig är det kanske den käraste historien av Barbara Fogdens som är den mest norrboende ungraren. Hon hittade sitt livsmål och sin själsfrid på Svalbard. Hon kämpar mot elementen varje dag, fotograferar, försöker att vara sig själv när lokalbefolkningen går på gatan med gevär för isbjörnarna kan dyka upp när som helst.

En av bokens märkvärdigheter är att författaren rapporterade från Vasaloppet. Det är en nittio kilometers längdåkningstävling på skidor mellan Sälen och Mora i Dalarna, Sverige. Loppet genomförs första helg i mars varje år. Gábor Lantos hejade på de tävlande, bland annat den ungerska deltagaren. Han skrev om personalapparaten som jobbade i bakgrunden och han berättade olika historier, intressanta detaljer om tävlingen.

Vi kan göra en lite inblick i finska bastuvanor. Det är obligatoriskt att basta i baddräkt på nästan alla ställen i Ungern, upplevde Gábor Lantos den klassiska metoden: man badar vedeldad bastu naken, sen kliver man ner i den iskalla sjön. För en nordisk människa är det helt naturligt, men ungrarna lyssnade på författarens berättelse med skakande huvuden. Fast jag har provat att basta, har jag inte badat i den iskalla sjön, förstår jag hans entusiasm.

Författaren berättar detaljerat om Island, Färöarna och Grönland i boken. Som om man vore där – skulle man kunna säga, om den bra resebeskrivning som 100 dagar i norden är.

Fast hundra dagar verkar vara mycket, går det inte att berätta allt. Jag själv saknade ishockey, vilket är en viktig del av den skandinaviska kulturen.

Stackars Gábor Lantos råkade illa ut på färjan mellan Helsingfors och Tallinn. På båten söps det kopiöst och till på köpet var Tallinn en besvikelse.  Enligt honom finns det för mycket rester av kommunismen i Tallinn. Men jag själv kan rekommendera färjan mellan Helsingfors och Tallinn. Det hände ingenting konstigt varken på båten eller i staden när jag var där. Det är en obeskrivlig känsla när färjan stillsamt glider in i hamnen mellan isflaken. Det var märkvärdigt för mig, hur de skandinaviska länderna skuggar över Estland, de är allt mindre avstånd i norden. Samtidigt glömmer de inte sina traditioner, man blir förtrollad av de ortodoxiska kyrkorna.

Gábor Lantos tillbringade en helg i Stockholm och det blev lite för mycket för en alkohol restriktiv människa som honom. Svenskarna festar ordentligt på helgerna och nästan inget ting på veckorna. Detta berättade han inte om i boken.

Författaren berättar missnöjt om den svenska invandringspolitik, han kritiserade att thailändare hittade sin plats i vikingalandet, inte heller blev han glad över att det öppnades thairestauranger. Däremot berättade han stolt om restauranger som ägs av ungrare. Om man ska prata om invandring måste man göra det med opartiska ögon.

Jag kan säga att Gábor Lantos hittade nordens själ:

Ombord på ett flygplan tittade han sig runt och såg människor med avslappnade och lugna ansikten. Det såg han varje gång han flög i Skandinavien. Ombord fanns inga onödiga ljud av prasslande plast och papperspåsar, ingen stress, om någon behövde ta av sig jackan och lägga den i bagagehyllan väntade kön tålmodigt. Här har man inte bråttom.

Det vore fint att översätta boken till svenska eller något annat nordiskt språk, för enligt mitt förmenande är människorna i norden intresserade av hur människor i andra länder uppfattar deras kultur. Det vore intressant med en uppföljare som 100 sommardagar i norden, som säkert skulle bli en stor framgång för författaren.