Mindenki Szocsiról beszél // Alla snackar Sotji

Ezzel a címmel indult egy  műsor az idei olimpiáról a svéd tévében (svt). Mivel a téli játékok itt legalább olyan jelentőséggel bírnak, mint a nyáriak, van miről beszélni.

106 sportoló képviseli Svédországot Szocsiban az alábbi versenyszámokban:
Alpesi sízés, curling, síakrobatika, jégkorong (férfi és női), műkorcsolya, sífutás, biatlon, korcsolya és snowboard.

Az olimpián résztvevő versenyzők közül tizenhárman születtek Västernorrland megyében, hárman Sundsvallban. Ők most is itt laknak a városban. Nem csak rájuk büszkék a helyiek, de a sífutócsillagra, Charlotte Kalla-ra is, aki néhány évvel ezelőtt költözött ide. Természetesen közel lakik a sípályához.

Charlotte Kalla

No de hogy lesz valakiből síbajnok? A tehetséges fiataloknak lehetőségük van továbbtanulni és specializálódni az ún. sígimnáziumban. Így az utánpótlás szakszerű irányítás mellett fejlődhet.

A visszaszámlálás lassan a végéhez ér és megkezdődik a 2014-es téli olimpia.

A 2010-es játékokon Svédország  5 arannyal, 2 ezüsttel és 4 bronzéremmel lett gazdagabb. Összesen 135 medállal a mindenkori téli olimpiai éremtáblázat hetedik helyén állnak jelenleg, Szocsi előtt.

A világhírű, svéd áruházlánc, a H&M öltözteti az olimpiai csapatot. A ruhák a sportolók bevonásával készültek, ők is adtak tippeket, miképpen lehetne még praktikusabb egy-egy darab. A kollekció egyszerre svédes és fiatalos.

A versenyzők büszkén viselik a formaruhát, a néző pedig csak sóhajt: ej, ha én is köztetek lehetnék! Erre a H&M is gondolt, mivel az egyes darabokat bárki megvásárolhatja az üzletekben. Nem csak Svédországban, de Magyarországon is.





Med den här rubriken började ett program på svt som handlar om OS i Sotji. Eftersom de vinter olympiska spelen är minst lika viktiga som sommar OS, finns det mycket att snacka om.
106 idrottare representerar Sverige i Sotji i följande grenar:

Alpint, Curling, freestyle puckelpist, freestyle skicross, freestyle, slopestyle, ishockey (män och kvinnor), konståkning, längdskidor, skidskytte, skridsko och snowboard.

Tretton tävlande är föddes i Västernorrlands län, tre stycken i Sundsvall. De bor i stan fortfarande. Sundsvallsborna är stolta över dem, men också över längdåkningsstjärnan Charlotte Kalla, som flyttade hit för ett par år sen. Naturligtvis bor hon i närheten av skidanläggningarna.

Men hur blir man skidchampion? De begåvade ungdomarna har möjlighet att studera på skidgymnasiet. På det här sättet kan den nästa generation utveckla sig under professionell ledning.

 Nedräkningen är nästan klar och olympiska spelen 2014 börjar snart.

2010 vann Sverige 5 guld, 2 silver och 4 bronsmedaljer. Med 135 medaljer är Sverige på sjunde plats efter alla tiders vinterolympiska spel, innan Sotji.

Den världsberömda affärskedjan H&M gjorde kläder för den svenska OS-truppen. Idrottarna gav tips hur kläderna skulle bli mer praktiska. Kollektionen är svensk och samtidigt ungdomlig. OS-deltagarna bär dem stolt, publiken är lite avundsjuk, tänk att få vara med att delta. H&M tänkte på samma sätt, eftersom vem som helst kan köpa kläderna och accessoarer i butikerna. Inte bara i Sverige, men också i Ungern.

Civil a pályán // En ungerska i spåret

A svédekről már tudjuk, hogy korcsolyacipőben születnek, most kiderült, hogy sítalpon is képesek a világra jönni.

A síelés alatt itt elsősorban sífutást értenek, de a lesiklás is ugyanolyan ismerős terep számukra. A két sportág mind felszerelésben, mind a pályát illetően különbözik egymástól.

Az alpesisíhez képest a sífutásnál használt lécek jóval keskenyebbek, a cipőnek pedig csak az orrát rögzítik, a sarok rész fel-le mozog. A felszerelés nem olcsó, de mivel népsportról van szó, az üzletek gyakran kedvezményes áron kínálják a szetteket és a ruházatot. Vigyázat, a síléceknek nem csak a magassághoz, de a súlyhoz is kell idomulniuk! A hatékony csúszás érdekében ne feledjük a sítalpak vaxolását! Ha járatlanok vagyunk a témában, forduljunk bizalommal egy svédhez. Bármelyikük doktorálhatna ebből a tudományból.

A felszerelésem készen állt már decemberben, csak egy dolog hiányzott: a hó. A síszezon novemberben szokott kezdődni, de ezúttal egészen január közepéig kellett várni az első, kiadós havazásra és a pálya kialakításra.

A sífutópályát elektromos világítás szegélyezi (gondoljunk a rövid nappalokra). Ha van elég hó, akkor egy speciális gép alakítja ki a nyomvonalat, amin a síelők haladnak. Úgy képzeljük el, mint egy párhuzamos csatornát. A megfelelő minőségű nyom biztos terep a klasszikus, ún. diagonál stílusú sízéshez. lyenkor a síelő hasonlóan mozgatja a lábát és a karját, mint gyaloglás közben. Tulajdonképpen nem is fut, hanem csúszik a síléceken. A technika elsajátítása nagyon fontos, mert így kevesebb erőbedobással, hatékonyabban tudunk haladni.

a nyom // spåret

Sokan egy életen át űzik ezt a sportot, legalább annyi nyugdíjas korú sízőt láttam már a pályán, mint ahány fiatalt. Talán ez az egyik titka a svédek hosszú életének.

Létezik még az ún. korcsolyázós (skate) stílus, amellyel gyorsan lehet haladni és nyom sem kell hozzá.

A svéd gyerekek már kiskorukban megtanulják a helyes technikát. Először bot nélkül gyakorolják az egyensúlyozást, majd a teljes felszereléssel folytatják az edzést. Így előzött meg engem egy csapat vidám óvodás, amikor első alkalommal voltam a pályán. De hamar eljutattam az elit versenyzők szintjére és már úgy törtem a síbotot, mint a profik. Csak az volt a furcsa, hogy senki nem nyújtott felém egy újat a pálya széléről.

A sífutás erősíti az állóképességünket és megmozgatja az egész testünket, miközben jó levegőn vagyunk. A tempót és az esetleges pihenőt is magunk határozzuk meg.

Jag vetredan att svenskarna föds med skridskorna på. Nu har jag förstått att de kommer till världen på skidor.

Att åka skidor betyder längdskidåkning här, fast det är lika vanligt att åka slalom. De där två idrottsgrenarna har olika utrustning och banor.

I längdskidåkning använder man smalare skidor än i alpin skidsport och pjäxorna sitter bara fast där fram. Hälarna går alltså att röra upp och ner. Utrustningen är inte billig, men längdåkningen räknas som folksport, men man kan komma över ett ”paket” till ett rimligt pris, på affärerna jämna mellanrum.   Skidorna måste inte bara passa till längden utan också till vikten! För att få bra glid, får man inte glömma att valla skidorna. Om man är osäker hur man gör det, fråga gärna en svensk. Alla kan doktorera i den här vetenskapen.

Min utrustning var klar redan i december, det var bara en sak som saknades: snön. Skidsäsongen brukar börja i november, men den här säsongen var man tvungen att vänta till januari för den första riktiga snön och för att skidspåren skulle bli klara.

Det finns elljus runt spåret (tänk på de korta dagarna). När det finns lagom snö, trycker en speciell maskin spåret till skidåkarna.  Det fina spåret tillhör till den klassiska skidåkningen, som heter diagonalåkning. Det betyder att skidåkaren rör sina armar och ben nästan samma sätt som man går. Så glider man på skidorna. Det är jätteviktigt att lära sig rätt teknik, dels för att åka mer effektivt och för att spara kraft.

Det finns en annan stil som heter skate. Man kan åka snabbt på det här sättet och behövs inget spår.

Svenska barnen lär sig tekniken redan på dagis. Först övar de att balansera utan stavar, sen fortsätter de träningen med stavteknik. Jag blev alltså omkörd av ett helt gäng glada småbarn när jag var på spåret första gången. Men jag blev snart som en elitåkare när jag bröt staven. Skillnaden att det var ingen på sidan som gav mig en ny.

Längdskidåkningen stärker uthålligheten, man rör sig mjukt med hela kroppen medan man andas friskt luft. Man väljer själv tempot och stannar om det behövs. Det finns många som åker längd under hela livet. Jag har sett minst lika många pensionsålder som yngre folk i spåret. Kanske är det en av anledningarna för svenskarnas långa liv.

Vikingkarácsony II. // Vikingajul II.

December 24., délután három óra. Egész Svédország a tévé előtt ül és a Donald Kacsa (svédül Kalle Anka) rajzfilm összeállítást nézi. A hagyomány 1960 karácsonyáig nyúlik vissza, ekkor sugározta először a svéd televízió (svt) a Disney blokkot, amit aztán évről-évre megismételt. A máig tartó népszerűségnek az lehet az eredete, hogy a tévében nagyon ritkán lehetett látni rajzfilmeket, ezért várta mindenki a karácsonyi adást. Egyik évben majdnem átkerült a sugárzás joga a TV3 kereskedelmi csatornára, de mivel nem mindenki tudja fogni ezt az adót, kitört az országos botrány. A svédek egy emberként álltak ki Donald Kacsáért.

Természetesen karácsonyi koncertet, templomi közvetítést is láthatunk az svt-n. Az első sorban a királyi család ül figyelő tekintettel, tudják, hogy adásban vannak. A karácsonyi történetet a nép egyszerű gyermeke, Victoria hercegnő olvassa fel a Bibliából.

A Donald Kacsa után a gyerekek tűkön ülnek, hiszen bármelyik pillanatban betoppanhat a mikulás, azaz a jultomte. A tomte eredete a svéd néphagyományban keresendő, de kinézetre az angolszász Santa Clausra hasonlít.

Sosem gondoltam volna, hogy elkísérhetem a svéd mikulást az ajándékosztó útján. Ugyanis életem társa színházi emberként dolgozik év közben, de – mint mondja – a legnehezebb fellépése mindig szentestére tehető, amikor tomte öltözetben, elváltoztatott hangon érdeklődik: vannak itt jó gyerekek?

Jultomte

Szintén a régi, skandináv hagyományokhoz köthető a karácsonyi bakkecske figurája, amely elengedhetetlen kelléke volt a népszokásoknak, játékoknak.

A legismertebb mai, karácsonyi bakkecskét Gävle városában (félúton Stockholm és Sundsvall között) készítik el szalmából. A 13 méter magas, 7 méter széles alkotás szinte minden évben szabotázs áldozatává válik.  A Gävlebakot először 1966-ban állította fel a város, de csak szilveszterig élt, mivel felgyújtották. A bakkecske állítása és illegális lángba borítása azóta is hagyomány Gävle-ben. Hiába fedik be a szalmaszobrot impregnált anyaggal, a tettesek így is majdnem minden évben sikerrel járnak.

Gävlebocken

Gävlebak

Karácsony másnapján megkezdődnek a két ünnep közötti leértékelések. Ilyenkor többen vannak az üzletekben, mint advent idején. Amit nem sikerült karácsonyig eladni, most azt is elviszik, igaz néhány koronával olcsóbban. A tömegben préselődve hamar elillan a karácsonyi hangulat. A vásárlás végeztével az emberek már nem terítik meg otthon a karácsonyi asztalt, inkább behajtanak a gyorsétteremhez és vesznek egy hamburgert. 

24. december, klockan är tre på eftermiddag. Hela Sverige sitter framför tv:n och tittar på Kalle Anka. Traditionen började på julafton 1960, när den svenska tv:n (svt) sände programmet för första gången och därefter fortsatte det varje år. Anledningen till populariteten är att det ganska sällan sändes tecknade filmer på tv:n.  När TV3 fick rättigheterna till Disneys produktioner blev det nästan uppror i landet beroende på att inte alla har den här kanalen. Svenskarna slogs för Kalle Anka.

Naturligtvis kan man titta på gudstjänst och julkonsert på svt. I första raden sitter kungliga familjen med observerande blick, de vet att de visades på tv. Kronprinsessan Viktoria läser upp julevangeliet som vilken Svensson som helst från Bibeln.

Efter Kalle Anka blir barnen upphetsade, för jultomten kan komma när som helst. Tomten kommer från den gamla svenska folkstraditionen, men till utseendet är lik en anglosaxare som Santa Claus.

Jag har aldrig tänkt att jag skulle följa med jultomten på sin tjänsteförrättning. Min sambo, som jobbar med teater, besöker barnen som tomte varje jul. Enligt honom är det den svåraste rollen i hela året. I tomtedräkten, med en annan röst frågar han: finns det några snälla barn här?

Det finns en annan figur som tillhör till den gamla folkstraditionen: julbocken. Den använde man tidigare i den svenska kulturen.

Den mest berömda, nutidens julbock gör man i Gävle (halvvägs mellan Stockholm och Sundsvall) av halm. Gävlebocken, som är 13 meter hög och 7 meter bred, utsätts för sabotage nästan varje år. Bocken uppställdes 1966 första gången, men den brändes vid nyårsafton samma år. Varje år ställer man ut en julbock i Gävle och varje år blir den nerbränd. Trots att staden använder impregnerat material på julbocken, lyckas gärningsmän bränna den nästa varje år. Det går till och med att spela på vilket datum den blir nerbränd.

Andradagen börjar mellandagsrea. Då är det mer folk på affärerna än vid advent. Den som butikerna inte kunde sälja innan jul, köper man några kronor billigare nu. Man pressar sig i kön, utan att känna någon julkänsla.  När man är klar med shoppingen, dukar man inte julbordet hemma. Man svänger in till en snabbrestaurang och köper en hamburgare. 

Vikingkarácsony I. // Vikingajul I.

God jul! Emlékszem, néhány évvel ezelőtt az IKEA áruház ezekkel a szavakkal kívánt boldog karácsonyt a Budapest utcáin elhelyezett óriásplakátokon. A god-good-gut szó jelentésére még csak rá lehet jönni valahogy, de mi lehet az a jul? Míg több európai nyelvben a karácsony szó magában foglalja az ünnep keresztény jellegét (Christmas, Weihnachten), addig Skandináviában a viking eredetet őrzi a jul szó.

God jul!

A svédek már advent előtt karácsonyi fényekkel díszítik a lakást: a háromszög alakú, elektromos gyertya és a csillag minden ablakban világít. Ily módon a „hosszú skandináv éjszakák” is könnyebben elviselhetőek.

Adventi gyertya

Adventi csillag

Napközben a kávé mellé mindig kerül az asztalra néhány svéd, karácsonyi sütemény, a pepparkakor, valamint a mazsolával és mandulával feldobott forraltbor, a glögg. Alkoholos és alkoholmentes változata egyaránt közkedvelt.

Glögg & pepparkakor

Míg Magyarországon a karácsonyi ételeket hivatalosan az ünnepen kezdik enni, addig Svédországban gyakorlatilag ezt teszik egész decemberben. Az éttermek egymással versengve csábítják a vendégeket a megterített julbord-hoz, azaz a karácsonyi ételekkel megrakott svédasztalhoz. Ez a hagyomány a viking időkbe nyúlik vissza, az evés-ivás fontos tartozéka volt az akkori ünnepnek (is).

A karácsonyi asztalon leggyakrabban az alábbi ételek kapnak helyet:

- karácsonyi sonka: kb. mint a magyar húsvéti sonka, de főzve árulják. Otthon csak mustárba, mézbe és zsemlemorzsába kell forgatni.

- májpástétom

- pácolt hering

- marinált lazac

- húsgolyók

- apró virslik (prinskorvar)

- anjovis-szal, azaz szardellával dúsított „rakott krumpli”, a Jansson kísértése (Janssons frestelse).

Julbord, a karácsonyi svédasztal

Jansson kísértése

A snapsz elengedhetetlen tartozéka az ünnepnek, de akik inkább alkoholmentes frissítőre szavaznak, azok a karácsonyi mustot fogyasztják. Ez az ital egy malátás, szénsavas üdítő, nem édes, cukros, inkább kellemesen fanyar íze van. Csak advent idején és húsvétkor lehet kapni (akkor húsvéti must néven szerepel), de karácsonykor a legnépszerűbb. Ilyenkor a többi üdítőital szóba sem kerül, a kólára rá se néznek a vásárlók. Hiába a masszív reklámkampány, a Coca-Cola eladása minden decemberben drasztikusan csökken Svédországban. Próbálkoztak már a recept megvásárlásával és saját must gyártásával is, sikertelenül. Több, különböző márkájú karácsonyi must létezik, véleményem szerint a norrlandi Zeunerts a legfinomabb.

Külön tudomány, hogyan fogyaszt az ember a karácsonyi asztalról. Tiszta szerencse, hogy több alkalommal is nyílik lehetőség gyakorlásra advent idején, így szenteste már tapasztaltan állhatunk neki a fogásoknak. A legjobb, ha egyszerre csak halas, vagy húsos ételeket teszünk a tányérra, ne keverjük! És főleg ne ejtsük bele a májast a heringes üvegbe (ahogy én tettem).

(Folyt. köv.)

God jul! Jag minns, att varuhuset IKEA önskade god jul på svenska på reklamplakat i Budapest några år sen. Man kan lätt gissa vad ordet god-good-gut kan betyda, men hur är det med jul? Vad är det för nånting? Medan ordet jul har en anknytning till den kristna festen i flera europeiska språk (Christmas, Weihnachten), går ordet till vikingatraditionerna i Skandinavien.

Svenskarna börjar julpynta redan innan advent: de tar fram de triangellika ljusstakarna och hänger julstjärnor som lyser i varje fönster. På det här sättet kan man lättare klara de långa, mörka kvällarna.

Till fika äter man svenska julkakor som heter pepparkakor och man dricker glögg med russin och mandel. Det är populärt med- eller utan alkohol.

I Ungern börjar man äta julmat på julafton, i Sverige gör man det hela december. Restaurangerna konkurrerar med varandra för att bjuda gästerna till dukat julbord, som är smörgåsbord med julmat. Den här traditionen har sitt ursprung i vikingatiden, att äta och dricka tillhörde (också) dåtidens fest.

På julbordet kan man oftast hitta följande maträtter:

- julskinka: det är ungefär som påskskinka i Ungern, men man köper den förkokt. Man behöver bara griljera den med honung, senap och ströbröd.

- lite prinskorv

- leverpastej

- inlagd sill

- gravad lax

- köttbullar

- ”Potatisgratäng” med ansjovis som heter Janssons frestelse.

Snapsen tillhör naturligtvis till festen, men de som dricker alkoholfria drycker, tar julmust. Det är en kolsyrad läsk med malt, som har mer bitter än söt smak. Man kan köpa det från advent och till påsk (heter drycken påskmust), men det är mest populärt vid jul. Då kommer de andra läskedryckerna inte ens i fråga, man tittar inte på colaburkarna på affärerna. Trots de aggressiva reklamkampanjerna minskar Coca-Colas försäljning drastiskt varje december i Sverige. De försökte köpa receptet, eller producera egen must, utan succé. Det finns julmust med olika märken, jag tycker att Zeunerts från Norrland är den godaste.

Det är en konst hur man äter från julbordet. Det är ren tur att man har möjlighet att öva under advent, så man kan konsumera julmat med viss erfarenhet på julafton. Det är bäst om man inte tar fisk eller kött på tallriken samtidigt, det är bäst att inte blanda dem! Men viktigaste att man inte tappar leverpastejbiten i sillburken (som jag gjorde).

(Fortsättning följer)

Süssünk lapkenyeret! // Baka tunnbröd!

A szomszédaimnak hála megismerkedtem egy máig élő, ősi, svéd hagyománnyal, nevezetesen a tunnbröd ( ~ lapkenyér) sütés tudományával.

Úticélunk a 137 km-re északra fekvő település, Bjästa. Egy régi ház előtt parkolunk le, kiderült, hogy ez az ún. bagarstuga, a sütöde. Amint belép az ember, máris úgy érezi, hogy egy Selma Lagerlöf regénybe csöppent bele. Kendős asszonyok sürögnek-forognak, tésztát gyúrnak, nyújtanak, kemencébe teszik a kenyeret. Hajnalban kezdték, de még egy teknőre való tésztát kell megsütniük.

Az egyik asszony kislabda méretű golyókat formáz a tésztából, egy másik szétnyomkodja, majd belisztezve összehajtja. Ez utóbbi művelet nemsokára a gyerekek irányítása alá kerül.

Ezután félkészre nyújtjuk a tésztát. Ha ez megvan, akkor a következő asszony dolgozza ki a lapkenyér végső formáját, majd végül egy rücskös sodrófával sok apró lyukat üt a tésztán. Utána a kenyeret egy széles lapátra csúsztatják, majd zsupsz, be a kemencébe. A sütésért egy másik asszony felelős, nagyon kell figyelnie, mert a vékony tészta csak néhány pillanatig lehet bent a sütőben, különben odaég.

Néhány frissensült kenyeret megkenünk vajjal, sajtot szelünk rá és elfogyasztjuk. A többi összecsomagolva várja a sorsát a hűvösön. Ugyanis a lapkenyér hagyományosan hozzátartozik a surströmming, azaz a rohasztott hering kultuszhoz.

A sütöde mindennel fel van szerelve: munkaasztallal, több különféle sodrófával, fatüzeléses kemencével és egyéb eszközökkel. Csak a tésztát kell magunkkal vinni. Az ajtón diszkrét felhívás figyelmeztet bennünket, ne felejtsük el kitakarítani a helyiséget magunk után. Dehát ez a svédeknél magától értetődő. Ami közös, az mindenkié, nem pedig senkié.

A sütödében nincs fűtés, a kemence környékén lehet melegedni. Vagy pedig munka közben. Ugyanis aki dolgozik, az nem fázik. Magam is kipróbálom a lapkenyér sütés tudományát. Az elsődleges nyújtásban segédkezem, lisztezem, igazítom, fordítom a tésztát a svéd asszonyok útmutatásai szerint. Jó alapanyaggal könnyű dolgozni. Használható, félkész tésztát továbbítok a végső nyújtásra. Mindenki kap lehetőséget, hogy részt vegyen a sütésben. Hamar kidőlünk és a sarokban pihegünk, majszoljuk a vajaskenyeret. Hiába, akik leghamarabb kezdték, ők bírják a legtovább. Még a nyolcvan éves néni is lepipál bennünket, puhány városiakat.

Az egésznapos munka után mjukt tunnbröd ( ~ lepénykenyér) sütéssel “lazítanak” az asszonyok. Hasonlóan készítik, mint a lapkenyeret, de vastagabb a tésztája, tehát a kemencében is több idő kell neki.

Miután mindennel elkészültek, különféle lisztből és egyéb alapanyagokból bekeverik a másnapi tésztát. Ehhez egy óriási, szinte betonkeverő nagyságú gépet használnak. Az asszonyok azzal a gondolattal térnek nyugovóra, hogy másnap hajnalban is egy hatalmas teknő tészta várja őket sütésre készen.

Tack vare mina grannar, fick jag uppleva en gammal, svensk tradition, nämligen hur man bakar tunnbröd.

Vi åker till Bjästa, som ligger 14 mil norrut. Vi parkerar vid ett gammalt hus, som är bagarstugan. När man går in, känner man sig som i en Selma Lagerlöf roman. Kvinnorna har hucklen på huvudet och kavlar deg med stor energi, de stoppar in brödet i ugnen. De började sitt arbete i gryningen, men de måste hinna baka ytterligare en balja deg.

En av dem gör små bollar av deg, en annan kvinna pressar bollen, viker ihop den och lägger den i mjöl. Barnen tar snart över den här sysslan. Nästa steg är att kavla degen till en viss storlek. När det är klart, kavlar en annan kvinna degen vidare, till den får sin rätta form. Sen använder hon en speciell brödkavel, för att göra små hål i degen. Därefter stoppar hon in den i ugnen med en brödspade. En annan kvinna är ansvarig för ugnen. Hon måste vara observant, för den tunna degen kan bränna efter några sekunder.

Vi äter några nybakade bröd med smör och lite ost. De andra brödpaketen ligger på ett kallt ställe för att svalna. Det äts för det mesta till surströmming.

Bagarstugan är utrustad med allt som behövs: bakbord, flera olika kavlar, ugn och andra nyttiga grejer. Man behöver bara ta med sig degen. På dörren hänger en liten lapp: man får inte glömma städa efter sig. Men det är självklart hos svenskarna. Det som är gemensamt, tillhör alla och alla känner sig ansvariga.

Det finns inga element i bagarstugan, man kan få värme vid ugnen. Eller med arbete. Den som jobbar, fryser inte. Jag provar själv hur man bakar tunnbröd. Jag hjälper till med att kavla i första steget. Jag gör det efter de svenska kvinnornas anvisningar. Med bra deg är det lätt att arbeta, resultatet ser användbart ut. Jag ger det vidare till nästa steg. Alla får möjlighet att delta i bakningen. Vi blir helt slut och snart vilar vi i hörnet och äter tunnbrödsmacka igen. Ja, de som började tidigast, orkar längst. Den åttioåriga tanten är också piggare än vad vi, ”stadsfolk” är.

Kvinnorna som jobbat hela dagen, bakar mjukt tunnbröd som ”paus.” Det gör man nästan som tunnbröd, men degen är tjockare, så det behöver lite mer tid i ugnen.

När de är klara med allt, förbereder de degen för morgondagen. De fyller alla ingredienser (t.ex. flera olika mjöl) i den jättestora degmaskinen som blandar ihop allt. Maskinen är nästan så stor som en betongblandare. På kvällen tog vi ett glas vin för att koppla av men kvinnorna lade sig tidigt sig, därför att imorgon bitti i gryningen väntar en stor balja med ny deg på dem.

Luca nap - a legfényesebb svéd ünnep // Luciadagen – den mest strålande svenska högtiden

2013. december 13. A nap 9 óra 11 perckor kel és 14 óra 18 perckor nyugszik. 5 órán keresztül van világos. Alacsonyan jár a nap, szinte leér a földre. Sokszor felhők takarják, ilyenkor napközben is sötétség, szürkeség borul a vidékre. A gyalogosok fényvisszaverő mellényt vagy karkötőt viselnek, különben lehetetlen őket észrevenni az utakon. Az ablakokban egész nap világít az adventi gyertya és csillag, hogy egy kis fényt vigyenek a szinte állandó sötétségbe. Hol van már a 24 órán át tartó, nyári világosság?

Aki megteheti, az elrepül melegebb éghajlatra, hogy egy kis meleget és fényt szívjon magába. Aki itthon marad, az december 13-án, Luca napján, azaz Sankta Lucia ünnepén töltődhet fel reménnyel, hogy egyszer vége lesz a télnek és eljön a tavasz.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja, tehát ekkor volt leghosszabb az éjszaka (ellenben a mai téli napforulóval, ami december 21-re esik). 

Luca napjához babonák és népszokások egész sora kötődik a magyar néphitben. Lucát, mint boszorkányt tartották számon, aki rontást hoz a házra. Èppen ezért aznap tilos volt a legtöbb női munka. A férfiak elkezdték faragni a három lábú Luca székét. Minden nap dolgoztak rajta egy keveset, de csak karácsony estére volt szabad elkészülni vele. Aki magával vitte az éjféli misére és ráállt a templomban, az megláthatta a boszorkányokat.

A svéd néphagyományban is veszélyesnek számított az év leghosszabb éjszakája. Ilyenkor legjobb volt otthon maradni, mert kint természetfölötti lények kísértettek. 

Az 1800-as évektől kezdve egyre szorosabban kötődik az ünnephez egy keresztény legenda: a mártítrhalált halt szicíliai szűz, Szent Lucia alakja. Szent Lucia napja egyike azon kevés ünnepeknek a protestáns Svédországban, melyek egy szenthez kötődnek.

Lucia (csakúgy, mint Lucifer) neve a latin lux, azaz fény szóból ered. Talán ezért van akkora jelentősége ennek az ünnepnek Svédországban, ahol annyira várják az emberek a tavaszt és a fényt az év (majdnem) leghosszabb éjszakáján.

December 13-án nagyszabású ünnepségeket tartanak országszerte. Minden vidék megválasztja a saját Luciáját, aki fehér ruhában, gyertyakoszorúval a fején hozza el a fényt. Bár az óvodákban és iskolákban is megemlékeznek az ünnepről, a helyi, hagyományos Lucia ünnepség a templomban zajlik. A Luca napi menet bevonulás közben dalokat énekel, majd az est fénypontjaként megkoronázzák Luciát.

Lucia szerepe itt nem ér véget, kórházakat, hospice házakat és munkaközösségeket látogat a napokban, hogy a legelesettebb gyerekek és felnőttek életébe vigyen egy kis fényt és örömet. Otthon és a munkahelyeken is megemlékeznek az ünnepről. Ilyenkor Luca macskája süteményt esznek mindenhol. A sáfrányos, mazsolás édesség elengedhetetlen tartozéka a Luca napnak.

A legsötétebb napokon nemsokára túl leszünk, Lucia napján remény költözik a szívünkbe, hogy kifelé megyünk a télből és beköszönt a világosság.

Lucia 2013

2013. december 13. Soluppgången är klockan 09:11, solnedgången är 14:18. Dagen är 5 timmar lång. Solen står lågt, den orkar nätt och jämt upp över horisonten. Då den ofta är täckt med moln, är det mörkt och grått också på dagen. Många gående har reflexväst eller armband på sig annars är det omöjligt att se dem på de mörka vägarna. I alla fönster lyser adventsljus och stjärna hela dagen, för de ger lite ljus i mörkret. Sommarens ljusa nätter har varit borta sedan länge.

Den som kan flyger söderut för att få lite värme och ljus. Den som stannar hemma, kan ladda upp med hopp på Luciadagen, att vintern ska sluta och våren ska komma. 

Innan införandet av Gregorianska kalendern var 13 december den kortaste dagen på året, så natten var den längste (men idag infaller vintersolståndet 21 december).

Det finns massor av traditioner och vidskepelser som tillhör till Luciadagen i den ungerska folktron. Lucia var en häxa som gjorde trolltyg mot alla hem. För att undvika det, skulle man inte göra kvinnliga sysslor. På Luciadagen började männen att snickra den trebenta Luciastolen. De arbetade lite grann på den varje dag, men den fick inte bli klar förrän på julafton. Den som tog med stolen till midnattsmässan och klev upp på den i kyrkan, kunde se häxorna. 

Luca széke // Luciastolen

I den svenska folktron räknades dagens längsta natt också som farlig. Då var det bäst

att stanna inomhus, för övernaturliga makter spökade ute. 

Från 1800-hundra talet har firandet haft en koppling till en kristen legend: jungfrun Sankta Lucia som dog som martyr på Sicilien på 200-talet efter Kristus. Sankta Lucia är en av de få högtiderna i det protestante landet Sverige som är namngivet efter ett helgon.

Lucias (och Lucifers) namn kommer från det latin ordet lux som betyder ljus. Kanske därför är den här högtiden så viktig i Sverige var man längtar så mycket efter vår och ljus under årets (nästan) mörkaste natt.

13:e december finns det många stora Luciafiranden i hela landet. Alla landskap väljer sin egen Lucia som tar med ljus i vit klänning och med ljuskrona på sig. Fast man brukar fira Lucia på dagis, skolor och arbetsplatser, sker den lokala och traditionella Luciahögtiden på kyrkan. Luciatåget kommer in i kyrkan sjungandes Luciasånger.

Men det betyder mycket mer att vara Lucia: hon besöker hospice och kliniker och arbetsplatser för att sprida lite ljus och glädje var det behövs.

Hemma och på arbetsplatsen firar man Lucia också. Då äter man Lussekatter överallt. Kakan med saffran och russin är nödvändig till festen.

De mörkaste dagarna ska snart vara över, på Luciadagen börjar man hoppas att vi lämnar vintern bakom oss och ljuset kommer. 

Heves jeges // Föddes med skridskorna på

Erősen gyanítom, hogy a svédek korcsolyával a lábukon jönnek a világra.

Míg a magyar kétévesek anyukájuk kezét fogva sétálnak az utcán, addig a hasonló korú, svéd apróságok szülői segítséggel korcsolyáznak a jégen. A gyerekek arcát elnézve ebben nincs semmi különös. Néha észreveszik, hogy a lábuk másfelé vándorol, ezen kicsit elcsodálkoznak, de aztán visszaáll a rend és csúsznak tovább.

Bár Magyarországon is népszerű a korcsolyázás, de a svédeknél ez a tevékenység egyenesen nemzeti sportnak számít. A ”tudsz korcsolyázni?” kérdést nem érdemes föltenni Svédországban. Aki netán elkerülte, hogy előbb tanuljon meg korcsolyázni, mint járni, az legkésőbb az iskolában úgyis behozza a lemaradást. Míg a magyarok a korcsolyázás öröméért siklanak a jégen, addig a svédek számára ez csak eszköz a hokihoz, vagy a bandyhoz (focihoz hasonló játék). Sok gyerek űzi ezeket a sportokat, akár edzés, akár családi program keretében. A svédek általában ütővel, koronggal vagy kis, műanyag labdával és kapuval felszerelkezve, teljes sportfelszerelésben látogatnak ki a jégpályára. Ha csak csúszkálni szeretnének, akkor is kötelező a sisak.

A közelben lévő korcsolyapálya a községhez tartozik, ingyenesen igénybevehető. Hétköznap edzéseket tartanak rajta, de hétvégén bárki kilátogathat. Ha hidegebbre fordul az idő, akkor ideiglenes korcsolyapályák nyílnak városszerte. Itt nem érdemes korcsolyabérléssel foglalkozni, mert mindenkinek van saját felszerelése.

Nagy látványosság lehettem a pályán, amikor kezdőként a jégre merészkedtem. A kedves szomszédaimtól kaptam kölcsön a szükséges eszközöket, akik elméletben felkészítettek, majd a gyakorlatban is segítettek. A kezdeti pánik később alábbhagyott, de még sokat kell gyakorolnom, hogy behozzam a svéd kétéveseket. Nemsokára jön a következő kihívás, a síelés…

Jag är helt övertygad om att svenskarna är föddes med skridskor på fötterna.

Medan de ungerska tvååringarna promenerar på gatan och håller mammas hand, åker de svenska småbarnen skridskor med föräldrarna. Från barnets perspektiv är detta helt normalt. Ibland märker de att deras fötter halkar åt sidan men de står fortfarande på skridskorna utan att dratta på rumpan. De blir lite förvånade, men åker vidare.

Fast det är populärt i Ungern också att åka skridskor, men det räknas som nationalsport i Sverige. Frågan ”kan du åka skridskor” är inte värd att ställa till svenskarna. Om man kan undvika att åka skridskor innan man kan gå, lär man sig att åka skridskor i skolan. Medan ungrarna åker skridskor för att det är kul att glida på isen, är det bara ett sätt att förhålla sig till eller börja spela hockey eller bandy (spelet som är likt till fotboll). Många barn spelar de där idrotterna, både som träning och som familjeaktivitet. Det är vanligt att svenskarna besöker isbanan med klubba, puck eller med en liten plastboll, målbur och med full sportutrustning. Om de bara vill åka skridskor, är hjälmen obligatoriskt ändå.

Skridskobanan i närheten tillhör till kommunen, man kan använda den gratis. På vardagarna har klubbarna träningstider på isbanan, men på helgen kan alla åka. När vädret blir kallare, öppnar isbanor med natur is. Här är det inte värt att låna skridskor, för alla har sina egna.

Troligen var jag en stor attraktion på banan, när jag åkte ut på isen som nybörjare. Jag fick låna utrustningen av mina kära grannar, sen hjälpte de mig med teori och praktik på isen. I början var jag i panik, som blev bättre senare, men jag måste öva mycket till jag blir lika duktig som de svenska tvååringarna. Nu kommer snart nästa utmaning, skidåkning…